Ki hogy "élte túl" a kialvatlanságot, gyerek/gyerekek mellett?

Ez nagyon egyszerű megoldásnak hangzik.:-) A naggyal így is volt, ahogy írod. Napirendet vezettünk be, ő már öt hetesen átaludta az éjszakát. Nappal is jó baba volt. Szopizott, kicsit ébren volt és aludt. Soha nem sírt indokolatlanul.

A kicsi épp az ellenkezője. Állandóan sír, és amikor alszik, akkor is nyüszög. Nem megyek oda a nyüszögésére, de sírni nem hagyom. És lehet , hogy durván hangzik, de magam miatt nem hagyom, ugyanis ilyen kevés alvás mellett a folyamatos sírást nem bírom elviselni. Olyan mintha egyesével húznák az idegszálaimat... :-)

Mondtam is tegnap a picinek, hogy az az egy szerencséje van, hogy olyan cuki. :-)

Nem hasfájós amúgy. Kezdetben azt hittem, de amint felveszem nem sír. És a hasfájás szerintem nem múlik el ölbevétel után. Most napokig mértem, hátha a tejem kevés, de nem. Nem szorítja a ruha, néha fázik, akkor jobban betakarom. Rendesen cserélem a pelenkát, azért nem sírhat hogy zavarja a pelus tartalma. Szerintem eleget "játszok" vele, nincs betéve egy sarokba, nem is unatkozhat. Az ágyán az ágynemüt áthúztam, hátha az élénk színek zavarták, de nem. Megemletm a matracot, hátha refluxos, de úgy sem jobb. Átraktam az ágyat, máshova, de ez sem vált be.

Még az a szerencse, hogy a hordozókendőben és a babakocsiban jól elvan. Nincs több ötletem, hogy miért sír sokat és miért nem alszik.