"Rossz" babák anyukái! Ti is éreztetek már így?

Dehogy van benned a hiba! Sőt, jó, hogy ilyen objektíven látod a gyerekedet.

Nem biztos, hogy a kiegyensúlyozatlanságtól olyan, amilyen. Lehet, hogy egyszerűen csak izgágább.

Azt írod, hogy neki több impulzus kell. Ezek szerint érdeklődő, megfigyelő baba. Ez jó. Lehet, hogy a másik kislány messze elmarad tőle szellemileg, és azért van csendben, mert csak bambul ki a fejéből a nagyvilágba bele.

a Tied pörgös a másik baba halvérű :)

Inkább legyen eleven és rosszalkodós mint sarokban megülős!

Mondom ezt lassan úgy hogy a Fiamtól megkopaszodom mert kihullik a hajam a mutatványaitól :)

Talán kérdezd meg a barátnődet, hogyan érte el, hogy nyugodt lett a babája!

Talán te is tanulhatsz tőle!

Nekem 3 gyerekem van, de mindegyik átaludta az éjszakákat, eltudott játszani egyedül. Mehettem velük akárhova, mert így szoktattam őket. Pedig a legnagyobb egy örökmozgó volt. Már 9 hónaposan szaladt.

az, ha egy gyerek önérvényesítő, aki magára felhívja a figyelmet az egyáltalán nem rossz, hanem életrevaló! az ilyen emberekből lesznek a kiváló felnőttek! :) gondolj csak bele... hát nem? :)

az ingerrel kapcsolatban csak annyit, hogy ha túl sok impulzus éri a kicsit, akkor lehet sírós az estéje - én tudatosan néha lassítok a gyereken - amikor nagyon beindul, felveszem, és sétálok vele, kimegyek vele a levegőre, énekelek neki, ciciztetem, dédelgetem - hogy lazuljon... nálunk ez beválik :)

ja még 1 tanács! minden baba más, ne hasonlítsd össze. kb. 6 évesen érik be egymást a gyerekek, addig had menjen minden a maga ütemében!

jó babázást - biztos vagyok benne, hogy jó anya vagy :)

Három gyermekem van, mindegyik más és ez így normális. De ne aggódj, lehet, hogy ha nagyobbak lesznek, a tiéd lesz a "jobb" gyerek, az övé a zűrösebb.

A 4-es válaszolón jót mosolyogtam. Kisbabát nem lehet szoktatni arra, hogy pár hónaposan átaludja az éjszakát, vagy hogy csak nézelődjön naphosszat, hála istennek! Nevelni később lehet, de pár hónaposan szembemenni a természettel :-) ???

2 fiam van,a nagy most lesz 3 októberben,a pici 9 hónapos.

Mikor játszón vagyunk mindig megkapom a "miért nem tudod megnevelni" pillantásokat,általában lányos anyáktól,mert nagyobb fiam néha olyanokat csinál,hogy nemigaz...De nem rossz gyerek,szófogadó,csak csibész de nagyon.És ezzel semmi baj sincs,nem agresszív verekedős,másban nem tesz kárt,de néha úgy érzem dühöngőnek tekinti a játszóteret,rohangál mint aki redbullt ivott,meg fetreng a homokban és külön élvezi:)

A pici....hmm...igaz,hogy átalussza az éjszakát már egészen kiskora óta,de csak mostanában lehet elmenni vele ide-oda,csecsemő korában nem hazudok,az első pár hónapot végig üvöltötte. Mindennapi megszokott dolog volt eleinte,hogy elindultunk sétálni és neki kellett minimum 10perc,negyed óra,hogy lenyugodjon,ne üvöltsön a babakocsiban.Mert kiakadt,hogy még a lakásban letettem,hogy felöltöztessem az akkor még 2 éves bátyját...folyton kaptam a "beszólásokat" hogy szegény pici,biztos éhes,fáj a pocija stb...pedig semmi,csak épp elaludni volt neki nehéz.De a mai napig szórakoztatni kell és bekészülni vagy 5-6 féle játékkal indulás előtt.Hosszabb távra még nem is mentünk vele kocsival,mert ugye általában a gyerekek bealszanak az autóban, neki ez ritka,inkább ordít végig,hogy vegyem ki...ha megállunk,kiveszem,kerek a világ és mosolyog...

Én nem érzem,hogy elrontottam volna valamit,ahogy írták,mi ilyen gyerekeket kaptunk,és nagyon szeretem őket:))

Már csak azért sem gondolom,hogy elrontanék valamit,mert a nagy azért tudja a határokat!feszegeti,de szófogadó,nem rohan el előlem az utcán,ha szólok megáll,boltba mellettem van,stb.A picivel is így lesz remélem.A habitus meg más kérdés,az változó mindenkinél.

De én mindig azt mondom,hogy inkább legyenek ilyenek, mert ez az "akaratosabb" mentalitás amivel elérik amit akarnak később nagyon jól fog jönni az életben!

Szóval kitartást:))

Nem vagy rosszabb anya, mint a barátnőd, ugyan már :)

A baba vérmérséklete egy adottság, amit csak részben lehet szoktatással, majd később neveléssel változtatni. Bevallom, én is irigykedem néha ismerősökre, hogy az ő babájuk milyen nyugis, nekem mindkét kisfiam (3 és 1 évesek) nagyon akaratos, pörgős, amúgy mindkettő oroszlán :) De őket ilyennek kell elfogadni, ilyennek szeretem őket. A nagyobbik fiammal már sejtem, miket ronthattam el, ezért próbálok pár dolgot kicsit másként csinálni a kisebbikkel, aztán majd kiderül, lesz-e hatása.

Az sem mindegy, hogy fiú vagy lány a baba, én úgy vettem észre, hogy a lányok nem ordítanak olyan hangerővel, mint a fiúk, de persze ez nem törvényszerű. Nekem mindkét kisfiam születése óta olyan hangosan tud sírni, hogy az utca végén is meghallják :D

Az alvás viszont nagyon sok tényezőtől függ, egyrészt öröklött adottság is lehet. Nekem jó alvók a gyerekeim, a férjem és én is azok vagyunk. De az is fontos, hogy napközben eleget egyen a baba, éjszaka ne legyenek zavaró tényezők pl. zaj, fény, a baba biztonságban érezze magát ott, ahol alszik. Ha napközben nem alszik eleget a baba, túlpörög, akkor is lehet, hogy éjjel is rosszul alszik. Nálatok mi a gond az altatással? Mennyi idős a babád? Ha leírnád, mikor, mennyit alszik a babád, és mit csináltok altatás előtt, talán tudunk tanácsot adni.