Mi lehet a jó megoldás arra, ha egy majd másfél éves megahisztit vág le, mert nem arra megyünk, amerre ő szeretné?

Fiam elég könnyen elkeseredik, ha valami nem sikerül neki, vagy nem az van, amit ő eltervezett. Panelban lakunk, a kapu kicsit magasabban van, mint a járdaszint, emiatt építettek egy lejtőt (ez nem a lépcsős rámpa, az túloldalt van). A lejtő a főút és az autók felé tart, a játszó meg pont az ellenkező irányban van. Már alapból elé kellett lépnem, hogy a jó irányba menjünk, mert szóra kevésbé hallgat. Kezemet fogva elindult, aztán pár méter múlva összecsuklott és megmakacsolta magát. Ha próbáltam felállítani, rongybabásat játszott. Persze üvöltött, zengett a környék. Egy ideig hagytam, akkor nyugodtan elnézelődött, de nem akartam, hogy a hideg kövön üljön. Akkora hisztit levert, hogy csak néztem, olyan igazi rugózós, visítós, taknya-nyála egybefolyik félét.

Nem tudom, mi lenne ilyen helyzetekben a jó megoldás. Ha otthagyom, tuti felkel és elindul az autók felé. Rángatni vonszolni ugyebár nem fogom. A fenekére nem verek.

Egyszerűen kapjam fel és vigyem? Nálatok mi vált be?

Ha hagytam ülni nem volt gond, csak továbbmenni nem tudtunk.