Szerintetek az gáz, hogy már 2 hónapos a babám, de még mindig igénylem, hogy egy héten 2-3 napot itt legyen velünk anyukám?

Mindenkinek más a teherbírása. Bűntudatod ne legyen, mert az csak hátráltat, inkább örülj annak, hogy anyukáddal ilyen jó a kapcsolatod.

A hasfájás elmúlik majd, és szép lassan könnyebb lesz minden. Meglátod, ahogy ügyesedsz, erősödsz, és megszokod az életritmusotokat, úgy nő benned a jó érzés, hogy mindent meg tudsz egyedül is csinálni. Biztasd magad azzal, hogy a babád is egyre jobban ellesz majd a játékaival, nem lesz mindig sírós meg nyűgös.

Nekem is sokat segít anyukám, eleinte sokat jöttek át és vigyázott a picire amíg én gyors főztem valamit vagy elmosogattam, többször el is vitték egy héten (délután 4-fél7-ig), most hogy nagyobb (másfél éves) most is viszik heti 1x kb magukhoz. Nekem sem feltétlenül azért kellett ez hogy megcsinálhassam a dolgaimat, inkább a társaság ami nagyon jól esett, meg a sok jó tanács.

Szerintem akinek van lehetősége, használja ki, az irigyek meg menjenek ahova gondolom.

Anyu húga állandóan azzal piszkál hogy milyen sokat lógunk anyuékon ami amúgy nem igaz. Eleinte kb fél évig átmentünk vasárnap ebédelni, fél év után ez elmaradt. Igen, átszoktunk ugrani hétköznap 1-2 nap de csak késő délután miután ők is hazaértek a munkából, 1-2 órát töltünk ott. Itthon sokszor uncsi már és néha nekem is jól esik hogy kicsit más pesztrálja a gyerkőcöt.

Sokszor anyuék hívnak át minket, szóval nem mi vagyunk rájuk tapadva...

Ne foglalkozz az irigyekkel.

nekem sajnos nincs segítségem. férjem akkor jön mikor a gyerek már alszik, reggel elviszi oviba, de míg nem volt ovis addig reggel tovább aludt és akkor se találkoztak, csak vasárnap.

mikor kijöttünk a kórházból, férjem hozott haza, letette a küszöb elé a gyereket és ment, utána meg senki nem nyitotta ránk az ajtót, pedig van 2 nagypapa, de nem izgatja őket :(

szerintem becsüld meg anyukádat, ez baromi jó lehet, én is nagyon vágynék erre, pont nem érdekelne ki mit gondol :)