Szerintetek az gáz, hogy már 2 hónapos a babám, de még mindig igénylem, hogy egy héten 2-3 napot itt legyen velünk anyukám?

Sajnos a férjem nincs itthon, így reggeltől estig egyedül vagyok a picivel. Kezdve azzal, hogy kinyitja hajnalban a kis szemét, befejezve azzal, hogy este megfürdetem, megetetem, büfiztetem és leteszem aludni. Napközben elég sokat van fent, sír, hasfájós is, nem marad el 5 percnél tovább a kiságyban a forgó alatt vagy a babakocsiban sem. Mindent meg tudok és meg is csinálok már a babával kapcsolatban, nem erről van szó, hogy nem tudom. Sokszor az a legnehezebb, hogy nincs kihez szólni vagy megosztani a terheket. Olyan jó, amikor néha anyukám cipeli vagy büfizteti vagy teszi tisztába vagy besegít és kivasal. Nagyon jó érzés, és igénylem, hogy itt legyen, de néha meg bűntudatom van, hogy rossz anya vagyok és miért nem tudok egyedül elbírni mindent.