Ha megtehetnétek, kihagynátok a gyerek beoltatását 3 éves koráig?

De jó lenne egy olyan orvos, aki ebben személyre szóló tanácsot tud adni! Én 4 hónapig tanulmányoztam a témát és addig halogattam az MMR beadatását. Igyekeztem mindkét oldalt megismerni. Választási lehetőségem nem sok van, bár 3 éves korig én is kitolhattam volna itt Magyarországon, vállalva az állandó hivatali zaklatást, pénzbüntetést. Utána nem nagyon tudtam volna mit tenni, hisz közösségbe se veszik fel a kötelező oltások nélkül.

Az elején nem foglalkoztam a kérdéssel, mire 4 hónapos lett, telenyomták a kötelezőkkel, én csak akkor kezdtem eszmélni, mint anya. Az MMR oltástól féltem csak, mert egy ismerősöm állította évekkel ezelőtt, hogy a fia attól lett autista (azóta már másként gondolja). Így hát a 15 hónapos oltásnak próbáltam már utánanézni. Akkor ért az első pofon, mert rá kellett jönnöm, hogy az összes oltás rendkívül veszélyes. 4 hónapig olvastam, olvastam, olvastam és kérdeztem autista gyerekek szüleit, patológus, orvos ismerőst. Végülis úgy gondolom, mivel Magyarországon az MMR kb. 24-25 éve kötelező, ha törvényszerűen autizmust okozna, akkor mi lennénk az autisták országa és nem Amerika. DE! Ettől függetlenül minél több egyéni beszámolót olvastam/hallgattam meg, abban biztos vagyok, hogy bizonyos családi hajlam esetén kihozhatja az autizmust (az ismerősöm felmenői közt volt autisztikus vonás). Ezen kívül mindenféle autoimmun folyamatért lehet felelős. Nem egy beszámoló szól itt a gyakorin is arról, hogy MMR oltás után 1 hónappal már cukorbetegséget diagnosztizáltak a gyereknél. Még a gyógyszerleírás sem titkolja, hogy okozhat reumatoid arthritiszt. Egy esetet találtam itt, akinél Kawasaki szindrómát okozott, szintén felsorolja az oltóanyag gyári tájékoztatója mint lehetséges szövődményt. Már legalább egy évtizede csodálkozom azon, hogy mennyi beteg gyerek van körülöttem. Allergiásak mindenre, van aki 6 évesen évek óta küzd a reumatoid arthritisszel (orvos nagymama szerint kizárt, hogy az MMR oltástól, mert 4 évesen jött ki rajta ), asztmásak, stb…Ezt sokáig fogtam a mesterséges kajákra, környezetszennyezésre. De az én gyerekkoromban, 30-40 évvel ezelőtt tényleg kevesebb műkaja volt? Esküszöm nem emlékszem, de olvastam egy 1978-ban írodott riport könyvet, ahol az anyukák konzerv kaját főztek ebédre és püréporból készítették a krumplipürét és leveskockából a levest…És akkoriban még voltak gyáraink, amik aztán biztosan szennyezték a környezetet. Talán nem volt ennyi autó, de azért akkor sem volt már kevés. Kaptunk picit Csernobilból is. Mégsem volt ilyen általános, hogy a szűk környezetemből ismert 10 gyerekből 6 biztosan küzd valami krónikus autoimmun nyavalyával. Az oltási könyvem szerint ráadásul jóval többször oltottak, mint a mostani gyerekeket. Mi más azóta? Én arra gondolok, hogy egyrészt az elektroszmog. Ezt patológus ismerősünk mondta és nagyon elgondolkoztatott. Nem is gondolnánk, milyen szinten kihat a kisbabák agyára is a vékony koponyacsonton keresztül a mobiltelefonunkból áradó sugárzás. Este 10 méterre kéne tenni a fejünktől kikapcsolt állapotban. És nem csak az agyra hat, hanem sejtszinten minden folyamatra a testünkben. És persze nem csak a telefon…Oltások terén van néhány változás: minket még biztosan nem oltottak génmanipulált oltásokkal. Ki tudja, hány rákos folyamatért lesznek ezek felelősek? És nem bombáztak minket ennyi többkomponensű oltással. Én egyre inkább ebben látom az autoimmun betegségek felelősét: olyan szinten túlpörgeti az oltott immunrendszerét ez a sok egyszerre beadott különböző vírus, akár élő, akár elölt, akár valami génmanipulált része, hogy egyszerűen a kicsik fejletlen immunrendszere túreagálja. Valami ilyesmi az autoimmun folyamat: túlreagálok valamit és a saját testem ellen fordulok. Kawasaki szindrómát nyilván nem csak az MMR oltástól lehet kapni, hanem bármelyik oltástól, vagy épp fertőzéstől, esetleg magától a kanyarótól. Ahogy a reumatoid arthritiszt is okozhatja maga a rubeola. Maguk a betegségek is kiválthatják az autoimmun folyamatokat. De mégsem volt azelőtt ennyi autoimmun beteg gyerek! Talán mert ha betegek is voltunk, egyszerre 1-2 betegségnél többel nem kellett megküzdenünk egyszerre és nem zavarodott bele az immunrendszerünk. (Lehet, hogy hülyeség amit írok, nem is tagadom hogy félművelt vagyok, hisz nem vagyok orvos, csak egy anya.)

De ezzel nem a kérdésre válaszoltam.

Szerintem egyénileg kéne eldönteni orvosi hozzáértő segítséggel, hogy mikor mi ellen oltassunk.

Azt mondják, 2 éves kor körül alakul ki az agy-vérkapu gát, ami megakadályozná, hogy az oltással bekerülő idegen anyagok az agyba jussanak. Tehát ezt jó lenne kivárni, de nem biztos, hogy minden esetben jó ötlet.

Vegyük pl. a kanyarót . Egy rendkívül ragályos betegség, a körülöttünk levő országokban is időről időre járvány van. A kanyaró szempontjából veszélyeztetettek a csecsemők, felnőttek és idősek. Tehát ha 3 éves korig nem oltatsz, pont a veszélyeztetett korban hagyod védtelenül a babát. De ez sem ilyen egyszerű. Nálam néhány ével idősebb ismerőseim átestek a kanyarón, egész életükre védettek és nyilvánvalóan az ilyen anya csecsemője egy ideig az anyai antitestek által védett. 6-9 hónapos koráig? Ezt nem tudom biztosan. Jó lenne tudni, ez a védelem szoptatással is fenntartható-e? Mert ha igen, akkor az az anya, aki volt kanyarós, és még szoptatja a gyermekét 2-3 éves korban is, az nyugodtan dönthet úgy, hogy kitolja a kanyaró elleni oltást. De ez csak feltevés, valójában nem tudom, szoptatással lehet-e védettséget átadni kanyaró ellen. Az az anya, akit csak oltottak kanyaró ellen, mint én is, lehet hogy egyáltalán nem ad védettséget a kisbabájának. Nem tudom, az oltással szerzett immunitás átadható-e úgy, mint a betegségen való átesés esetén? Szerintem igen, amíg még tart. Viszont azt már odafönt se tudják, hogy mi felnőttek védve vagyunk-e, ha csak egy morbili oltást kaptunk. (Van egy korosztály, aki már 2-t kapott, ők védettek.)

Legyünk pesszimisták, mondjuk engem oltottak egyszer, de már nem vagyok védett. A kisbabám első perctől kezdve védtelen a kanyaró ellen. Ilyen esetben nem mindegy, hol élek. Olyan országban, ahol a kötelező oltások miatt szinte nincs is kanyaróveszély, mert akkor valószínű tologathatom az MMR oltás idejét, amíg a védőnőm bírja cérnával ésa gyerekemnek jót teszek, mert ezt a veszélyes oltást akkor kapja meg, amikor már erősebb és az agya is védettebb. De ha mondjuk Ausztriában élek, ahol kanyarójárvány van vagy bármikor lehet, akkor veszélyes dolog lehet a kisbabámat nem oltatni időben, hiszen ő a rizikócsoportba tartozik. És akkor még jön a kollektív felelősségtudat kérdése: ha van 100%-os átoltottság, jelent-e bármilyen veszélyt a környezetemre, ha 2 vagy 3 évre kitolom az oltást? Én nem nagyon hiszek benne, hogy annyit számítana járványügyi szempontból, hogy az összes gyereket 15 hónaposan oltják vagy 2 évesen. Nem hiszem, hogy a korhatár alattiak agyonfertőznék az országot. Tehát meg lenne a 100%-os átoltottság, de biztonságosabb korban adnák be. Viszont egy olyan országban, ahol járvány van, vagy nincs meg a 100% átoltottság, ott veszélyes játék lehet pont a legvédtelenebb korosztályt oltási védelem nélkül hagyni egy nagyon ragályos betegséggel szemben. Ráadásul azt olvastam, akik 2 éves kor alatt estek át a kanyarón, azok köréből kerültek ki általában azok, akiknél a kanyaró évekkel később rendkívül súlyos, halálos szövődményeket okozott.

Vagy nézzük a Di-Per-Te stb…nevű oltás Tetanusz komponensét. Nem mindegy, mikor született az a gyermek. Mert ugye a tetanusz kórokozót nem csak a földet túrva vagy a köldökzsinórt koszos kézzel elvágva, hamut belegyömöszölve lehet összeszedni, hanem ha jól tudom, terjeszti a szúnyog is. Tehát lehetségesnek tartom, hogy egy októberi születésű kisbabát felesleges már 2 hónaposan tetanusszal oltani, mert valószínűleg nem fog decemberben kertészkedni, viszont áprilistól, májustól , de a nyártól kezdve mindenképp számolni kell a szúnyogokkal. Tehát még hónap szinten sem biztos, hogy minden esetre kimondható, hogy nyugodtan tologathatod az oltást. Nyilván az sem mindegy, az oltási sorból mennyin van már túl? Most hogy elfogyott az oltóanyag, 18 hónap helyett lazán kitolták 21 hónapos korra a negyedik Di-Per-Te stb.nevű oltást itt Magyarországon. És állítólag semmi baj, az első 3 oltás még védi a babákat. Lehet, hogy büntetlenül lehetne még rajta tolni, mert valójában valószínűleg védettek jóval később is? Én nem értek hozzá.

És még sok minden más érv. Ha itt élsz Mo-n és tologatod az oltást, jó eséllyel tiszta paranoiás leszel mire a végére érsz és már nem tudod józanul felmérni, mikor van szüksége a gyerekednek orvosra. Merthogy annyira félsz majd a méreginjekciótól, hogy esetleg a beteg gyerekedet beoltják, hogy inkább nem is viszed orvoshoz, még akkor se ha beteg. Vagy Ausztriából hozatsz neki orvost, csak mire az ideér, a gyereked meghalt tüdőgyulladásban, vagy K vitamin hiány miatt elvérez…Vagy nézzük azt a verziót, hogy mindent jól átgondoltál, köszi, nem kérsz autista gyereket, kiböjtölöd a 2 éves korát legalább, mit neked ANTSZ meg a többi. Csakhogy gyerek közben mondjuk tüdőgyulladással kórházba kerül és odabent eléd teszik az oltási könyvet, miért nincs beoltva MMR oltással ez a gyerek, anyuka, mikor már 20 hónapos??? Makogsz egyet-kettőt, és mire észbekapnál, túlbuzgó doki beoltja a tüdőgyulladásos gyerekedet a hiányzó oltással, majd látva elsápadó arcodat, nem érti mi bajod, hisz csak egy oltás, amitől az ő 32 éves praxisa alatt soha senkinek nem volt nagyobb baja egy kis hőemelkedésnél. Aztán a halott gyereked zárójelentésébe beírják, hogy a halál oka tüdőgyulladás.(pl. [link]

De vegyünk egy szabad országot, ott nyilván a legutóbb említett okokkal nem kell számolni, és elég csak arra figyelni, mi a legjobb a gyerek egészségének.

Mi mindent kell tehát szerintem egy oltás tologatásánál fontolóra venni, ha szabad országban élünk?:

- Mi az adott betegség szempontjából a veszélyeztetett korosztály?

- Mennyire ragályos az a betegség?

- Mennyi esélye van 2-3 éves kora előtt átesni azon a betegségen?

- Jár-e közösségbe a gyerekem?

- Szopik-e még és ha igen, én mint anya tudom-e őt védeni az anyatejjel? Én átestem a betegségen? Véd ellene az anyatejem?

- Van járványveszély?

stb…(Már nem fog az agyam.)

És akkor még nem beszéltünk az olyan kiskedvenceimről, mint a bárányhimlő elleni oltás. Szerencsére még azért nem említik egy lapon a kolerával és pestissel (nini, ezek megszűntek oltások nélkül is, akárcsak a skarlát), de azért egyre több helyen olvasni, hogy ez már nem ugyanaz a bárányhimlő…És mivel rendkívül ragályos és legkésőbb közösségbe kerülés esetén át fog esni a bárányhimlőn, ami már nem ugyanaz a bárányhimlő, most akkor oltassak vagy ne? Én személy szerint közösségbe kerülés előtt semmiképp, akkor majd meglátom…Az aggaszt, hogy olvastam Szendi cikkét, amiben leírta, hogyan változott a polio rettegett betegséggé úgy, hogy a 19. században már annyira immunisak voltak rá az emberek, hogy nem is volt súlyos betegség. Pont a kialakult immunitás miatt változott meg a betegség lefolyása, mert a babák az anyák révén védettek voltak, nem lett több járvány, aztán viszont mivel már ismeretlen lett az ember szervezete számára, az újabb nemzedék körében aratott. Mi van, ha így járunk majd a rubeolával is? A mostani gyerekeket nem engedik átesni rajta. Az én gyerekem még valamennyire védett volt, mert én átestem. Ő már csak oltva van ellene. Az ő gyereke valószínű feleannyira se lesz védve rubeola ellen élete első hónapjaiban, mint az én gyerekem volt. Most azt mondom, nagy hiba volt leoltani a gyerekeket rubeola ellen. Egyrészt védve voltak egész pici korukban, mert az anyák többsége átadott antigént. Másrészt meg nem egy mindenkire veszélyes betegség. Most majd az lesz belőle, az én unokám ki tudja, mennyire lesz veszélyben, hisz már számára legalább olyan ismeretlen lesz a rubeola, mint a gyerekemnek a kanyaró….

Annyi mindent át kell gondolni egy ilyen döntéshez.

Én kitoltam az MMR oltást 19 hónapig. Tovább nem mertem. Egyrészt, mert eddigre esett le a tantusz, hogy a kanyaró milyen veszélyes (1:1000 az esély veszélyes agyi szövődményre), másrészt nem akarok úgy járni,hogy akkor döfik bele a gyerekembe, amikor épp beteg, harmadrészt mert valóban rizikócsoportba tartozik. Mivel Svédországban 18 hónaposan oltanak először kanyaró ellen, azért akkora felelőtlenséget nem követtem el, de utólag azért azt gondolom, ha Ausztriában élnék, bizony nagyon meg kéne gondolnom, hogy tologathatom-e pont ezt az oltást.