Tényleg fura, hogy baba mellett 'elengedem' a férjemet ilyen helyekre?

Szerintem itt nem arról van szó, hogy elengeded-nem engeded, hiszen ezt teljesen jól látod: nem az anyja vagy.

Nekem inkább az a fura, hogy férjednek igénye van egy 3 hetes pici baba mellől elmenni 10 napra nyaralni.

Inkább az a fura, hogy a férjed a 3 hetes újszülöttje mellől elkívánkozik 10 napra. Pár óra kikapcsolódás persze kell neki is, egy esti sörözés a haverokkal, vagy egy meccs, neked meg egy fodrász, vagy egy kávé a barátnőkkel - amíg a másik szülő vigyáz a picire.

10 nap rengeteg a gyereked nélkül, főleg hogy ilyen kicsi még, nem fog neki hiányozni????

Hú, ettől az "elengedéstől" én is hülyét tudok kapni, főleg, ha azt kérdezi valaki, hogy miért engedem el a férjem, vagy mér jobban utálom, amikor én megyek valahová, és azt kérdezik, hogy a férjem ezt engedi-e. Mi az ilyeneket megbeszéljük, nem engedélyt kérünk.

Egyébként meg nem fura, ti tudjátok, hogy nektek mi fér bele, vagy hogy mit hogy tudtok megoldani. Az, hogy "kibírsz" tíz napot a férjed nélkül, szerintem tök normális, nekem az a fura, amikor valaki annyira csüng a másikon, hogy még klotyóra is együtt mennek. Mi is tök jól el tudnánk tölteni az időnket külön is, ha úgy adódna, ettől még nagyon szeretjük egymást, de hát felnőtt emberek vagyunk, tudunk külön programot is szervezni, és ott képesek vagyunk jól érezni magunkat.

Mondjuk nálunk most az ilyenek egy darabig nem lesznek napirenden, de ez meg már teljesen egyéni dolog. Nálunk most a pici 4 hetes, a nagy meg 7 éves. Később simán lesz még olyan, hogy valamelyikünk elmegy pár napra, ahogy régen is volt, de egyelőre én aggódnék, ha a férjem nem lenne elérhető közelségben. Szerintem ő is be lenne tojva, ha én mennék el olyan helyre, ahonnan nem tudok fél óra alatt hazajutni, úgyhogy kvittek vagyunk :D De ez nem engedés kérdése, mi ezt megbeszéltük, és mindkettőnknek rendben is van így. Majd ha már a kicsi is nagyobb lesz valamivel, akkor megint lehet eljárkálni külön is.

De ahogy látom, nálatok azért van a közelben nagyszülő, nagynéni/nagybácsi, akiket baj esetén lehet hívni, ha segítség kell, és egyedül nem boldogulsz.

Mindenki másképp csinálja. Ahány ház/család annyi szokás!

Nekem az ütötte meg a szemem,hogy valaki elvágyakozik a 3hetes pici babája mellől. Az én kedvesem biztosan nem menne el a kicsi lányunk melől 10 napra úgy,h már 15hónapos:) mások vagyunk.

Nektek más vagyis a férjednek más a fontossági sorrendje. Ez a legjobb mondat erre a kérdésre. :)

Amúgy ha így vagytok boldogok akkor számít ez?

Nekik furcsa, nektek nem. Nem vagyunk egyformák.

Én nem örülnék, ha a férjem 10 napra magamra hagyna egy pár hetes újszülöttel. Technikailag nyilván meg tudnám oldani, inkább az érzelmi része zavarna.

Most decemberben született a 2. gyerekünk, síelni elment februárban 3 napra a haverjaival, nekem ez "belefért". Ide minden évben mennek egyébként januárban, most a kedvünkért tolták el ilyen későre :-)

Tudom, hogy mostanában divat azt válaszolni, hogy önálló személyiség és azt csinál amit akar, nem lehet korlátozni. De szerintem a gyerekeket közösen vállaltuk, egy húzósabb időszakban (a gyerekágy nekem az volt) legyen mellettem.

Elég szomorú, hogy menni akar, de semmi közöm hozzá.

Az, hogy a családjával van elsősorban, szórakozni a feleségével jár, az neked azt jelenti, hogy a sarkában vagy??? Miért is él veled, miért kellett neki gyerek, ha pont úgy él, mint előtte? Mi is járunk szórakozni, együtt és egymás nélkül is, de amit ő csinál, az a ló másik felének tűnik.