Fiús anyákhoz szólnék?

Soha ne hasonlítsd össze a 2 gyereket, 2 külön személy, attól hogy testvérek nem kell ugyanúgy viselkedniük!

Szerinten sincs a fiadnak semmi baja, inkább a lányoddal volt mázlid ha 1 évesen megértette hogy mit dumálsz neki..

Egyébként ennek a nemhez nincs semmi köze, nekem is a lányom volt hasonló mint a fiad, a fiamat (13 hónapos) meg szinte észre sem lehet venni! Ő mondjuk onnan hogy fel tudott mászni az ágyra le is, kapaszkodva lépeget de állni csak pár mp-ig tud egyedül, de mint írtsák még nem elvárás hogy egyedül sétálgasson.

Szerintem is neked kellene egy kis pihenés, én a 3,5 évestől futnék ki a világból nap mint nap, nem egyszerű! A tápszert meg hogyne igényelné ennyi idősen! Bár papíron már tejitalt lenne jobb kapnia-

Mese? Könyv? Dehogy köti le őket!

És igen, a férjed vegyen erőt magán és spanoljon a fiával, nem csak dísznek van!

Elég tipikus dolgokat írsz.

Nagyjából ilyenkor indulnak el a babák, szóval még nem vagytok lekésve, lehet 1 hónap múlva elindul magától.

Amit írsz hogy nem tudsz tőle wcre menni, az az hogy még nem érti, hogy eltűnsz és vissza jössz, ezt majd megtanulja. Esetleg beszélj hozzá közben, hogy a hangod hallja, vagy ha nagyon nem megy akkor ne csukd be az ajtót.

Szerintem nem jó sírni hagyni egy gyereket attól nem hinném hogy megnyugszik, nyilván valami nyugtalanítja azért sír, esetleg egy plüss vagy szundikendő ilyesmit próbáltál?

Persze hogy anyás, tudja hogy számíthat rád, te vagy neki a biztonság. Ebben a korban ez elég tipikus.

Nem hinném hogy gond lenne :)

Már most kezdjétek el, hogy jöjjön a mama kicsit szokjanak össze, esetleg te addig menj el otthonról, akár 1 órára.

Valahogy túl lesztek azon a pár nap kórházon.

6-os vagyok. Nálunk is teljesen más lett a második gyerek, mint amire az első után számítottunk (és ez már terhesen gyanús volt a tripla mennyiségű bukfencből). Az első nyugis, jó alvó, mozgásában lassú és óvatos, nagyon társaságkedvelő (én le sem voltam tojva, ha más gyerek jött oda, vagy nagymama kényeztette), bár extra hisztis még iskolásként is. A második egy örökmozgó artista, totál rossz alvó, nagyon anyás "matrica", társaságban félénk, jóval nagyobb a tüdeje, viszont kevésbé hisztis, inkább furfangos. Mindkettő válogatós, de persze teljesen mást szeretnek és amíg az egyiket kb. diétáztatnom kéne, a másik sovány...

Hiába képzeltem el a jövőt a kettővel (pl. hogy majd dolgozom a második mellett is, amíg alszik), szinte mindent másképp és máskor csináltak, ami persze, hogy dühítő. Ja és mindkettő fiú. Szerintem próbálj egy csak saját "csücsköt" nyitni a kisebbiknek, mint az elsőnél, hidd el, neked is könnyebb lesz.