Megéri gyermeket vállalni egyedülálló nőként vagy a családi összképért inkább egy langyos házasságban szülni?

Amennyiben a langyos házasság alatt azt érted, hogy van egy normális férjed, akivel jól kijössz, akire lehet számítani, aki jó apa lehet, csak éppen nem egy lángoló szerelmről van szó, akkor én a 2. verziót választanám.

Mindkettő rossz: kell a boldog családi háttér és kell az aktív apai-anyai jelenlét is. A többi csak tűzoltás.

A normális házasság meg se fordul a fejedben? Nyilvánvaló, hogy a másik két megoldás nem jó, és totálisan értelmetlen azon elmélkedni, hogy melyik a kevésbé rossz. A gyereknek működő családra van szüksége (ez alól csak a tragédia ment fel), a nőnek és anyának pedig társra az életvitelben és gyereknevelésben.

A nai világba egyedül vállalni gyereket brutálisan nehéz főleg ha nagyszülői segítség sincs. A munkaba visszaterve bonyolodik minden. Ha nincs segitseg csak bsbysitter menthet meg hogy ne rugjanak ki a sok tappenz miatt. Hozni vinni a gyereket, tanfolyam stb. Egyedül brutális lehet. Minden elismerésem aki bevallalja ennek ellenére

Az én tapasztalatom az, hogy a langyos kapcsolatból is lehet szerelem, bármikor beüthet a szikra, akár gyerek előtt, nélkül is. Nos, ha mégsem, akkor is jobb egy normális pasival gyereket nevelni, aki jó társ, jó apa, barát, még ha nincs is eget rengető szerelem, mert egyedül brutál nehéz gyereket nevelni, amíg a gyerek pici, brutál nehéz társat találni, nem utolsó sorban nem lenne apja a gyereknek, ami eleve egy hátrányos pozíció. Amíg fiatalabb voltam, úgy voltam vele, hogy ez menne nekem egyedül is, ma már, hogy van gyerekem és későn ugyan, de megtaláltam a párom, úgy látom hogy segítség nélkül kizárt. Van egyedülálló anya ismerősöm, talpraesett nő, de nagyon sajnálom, nehéz és fájdalmas ez az élet. Ha viszont valaki leírta már magát annyira, hogy nem is keres senkit, de van esélye valakitől teherbe esni, ezt akarja és ott vannak a nagyszülők vagy van testvére, barátnője, aki jelen tud lenni és segít, van valami minimális és értékelhető "férfiminta" a közelben, az vágjon bele, mert ha anya akar lenni, de nem lehet, akkor rosszul fogja magát érezni egész életében.

Még bőven 30 felett sem alkudtam meg.Valakit vagy szeret az ember vagy nem.Csak azért mert egy pasi elhetonek tűnik tuti nem vallalnek vele babat.Igazi érzelmek nélkül nem.Akkor inkább egyedül.En végül nem vártam hiaba,mert 35 évesen megtaláltam,38evesen szültem az első babánkat.