Ezek után elvállalnátok a keresztszülőséget?
Én nő vagyok, a legjobb barátomnak született nemrég kislánya. Már a terhesség alatt mondta, hogy keresztanyának mindenképpen engem szeretne. Viszont a felesége betegesen féltékeny rám... Alapból az volt, már a meg ismerkedésünkkor is problémázott, felpattant az asztaltól sírva és az évek alatt ez nem javult. Főleg azok után, hogy megtudta azt, hogy mi a férjével kamaszként lefeküdtünk (15-16 éves korunkban, több, mint 10 éve). Ilyeneket mond folyamatosan, hogy az ő férje életében mindig én leszek az első számú nő. Ma voltam náluk babalátogatóban délután (nem magamtól mentek, meghívtak), vettem a babának is ajándékokat, nem nagy dolgokat. Erre kiakadt a nő, hogy látja, már az újszülött gyerekét is próbálom megvenni, elkezdett ott is sírni, hogy mennyire rossz érzés, hogy ő nem bírt ilyeneket venni a gyerekének (nem dolgozik) és hogy 20 perce vagyok ott, de már elnyomva érzi magát mellettem.
Pedig sosem beszélek ellene, nem érdekel a kapcsolatuk. Tanácsot szoktam adni a legjobb barátomnak, elmondom a véleményemet, de nem szapulom azzal, hogy váljon el, hagyja ott. Sőt, szerintem az egész baráti körünkben én vagyok az egyetlen, aki nem mond neki ilyeneket. A feleségét sem értem, most született gyereke, erre velem van elfoglalva, meg hogy én milyen kihívóan állítottam oda (munkából mentem, tehát annyira kihívó nem lehettem...) és ismét magamra akartam vonni mindenkinek a figyelmét.
Nekem így semmi kedvem keresztanyukának lenni, hogy minden szülinapkor, karácsonykor ez a cirkusz menjen, mert mondjuk felveszek egy magassarkút és magamra kenek egy rúzst. De a legjobb barátom szerint ne vegyem ezt magamra, és ne sértődjek meg.
válasza:Őszintén szólva, szerintem ha volt köztetek szex, akkor nem igazán beszélhetünk barátságról. Itt valamelyikőtök többet érez puszta szimpátiánál. A legtöbb barátom férfi, maradtak gyerekkorból, egyetemről és felnőttként is szereztem férfi barátokat, és mindegyikükben egy közös van: soha a büdös életben nem tudnék lefeküdni velük és ők sem velem. Ha felmerülne a gondolat bármelyik félben, az már nem lenne barátság.
Véleményem szerint ti nem tudjátok elengedni egymást valami oknál fogva, ezt az amúgy sem százas feleség pedig érzi és csak hisztivel tud reagálni mert valószínűleg nincs túl sok önbizalma/önbecsülése. Mivel féltékenyebb az átlagnál, már akkor ott kellett volna hagynia a férfit amikor megtudta, hogy tartja a kapcsolatot egy olyan nővel akivel volt szexuális kapcsolata. Ez is szimpla önismeret. Én is tudom magamról, hogy ezt egy percig nem tűrném, ezért nem is kezdtem soha ilyen férfival (sem elválttal, sem gyerekessel). A feleségnek nincs önismerete, nem tudta ezt, belement és az egész élete a féltékenykedésről és a másodrendűség érzéséről fog szólni.
A férjnek pedig nem lehet különösebben fontos a feleség, különben nem akarna direkt téged megkérni. Neki ez a helyzet jó, simogatja az egóját vagy nem tudom. Egyikőtök se fontos neki igazán, különben valamelyikőtökkel megszakította volna a kapcsolatot amikor az egész hiszti kezdődött. Vagy téged választ, mint régi jó barát, hiszen már akkor látszott, hogy a csaj nem százas, vagy veled szakítja meg a kapcsolatot, mert szereti a nőt, és nem akar neki fájdalmat okozni. De egyiket sem tette meg.
Most már csak téged nem értelek, neked mi a jó ebben a történetben? Szerelmes vagy a férfiba és nem tudod elengedni? A férfi szerelmes beléd és jó érzés minden alkalommal éreztetni a feleséggel? Szimplán gyűlölöd a nőt? Élvezed a szituációt? Nincsenek más barátaid? Mi a motivációd?
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!