Jó vagy rossz dolog a bölcsi? Kell vagy nem? Ha megtehetnétek akár hogy nem mentek vissza dolgozni akkor is mennétek, hogy a gyerek tudjön bölcsibe járni vagy otthon maradnátok?

Szerintem is gyerekfüggő. Van, aki simán beszokik a bölcsibe és élevezi a gyerektársaságot, jót tesz neki a közösség, a rendszeresség. Van, aki viszont egész nap elanyátlanodva bolyong.

Az én kisfiam most 2,5 éves, csanába jár, egyelőre heti 2 délelőttöt, majd később sűrítjük. Mostanában kezdtem észrevenni rajta, hogy jobban igényli a gyerektársaságot, mert vadidegen gyerekekkel is remekül eljátszott. De mivel eléggé anyás, így abban még mindig nem vagyok biztos, hogy nélkülem is olyan jól fogja magát érezni. Majd a beszoktatás alatt kiderül. Ha nagyon nem jól veszi a kanyart, akkor még várunk vele egy kicsit.

Saját tapasztalatból:

Nagyon jó döntés volt mindkét gyerekemet 2,5 évesen Csanába adni. Szerintem a magyar rendszer nem jó. Persze ez csak az én véleményem.

Hát engem lehet, hogy meg fogtok kövezni a véleményemért. A lányom picivel 1 éves kora előtt kezdte a bölcsit. Nagyon szereti, rengeteget fejlődik, a kapcsolatunkon így fél év távlatában semmilyen változást nem látok.

Gondolom felmerül a kérdés, hogy miért ilyen hamar....nyilván a pénz nem jön rosszul, de az éhen halás nem fenyegetett bennünket akkor sem, amikor csak a férjem keresett én pedig a GYED-et kaptam. Úgy érzem, nekem nagyon jót tett, hogy visszamentem dolgozni, a férjemen sincs akkora nyomás, a kisasszony pedig rengeteget tanul. Szerintem luxus (és nem csak anyagilag, hanem szellemileg is) 3 évig otthon csücsülni. A kép árnyalásáért azért hozzátenném, hogy az ideális szerintem az lenne, ha tényleg lenne lehetőség 4 v. 6 órában dolgozni, mert azért a 2 főállás mellett nagy logisztika (mind az én, mind a férjem részéről), hogy gazdálkodjunk az idővel.

Itt (kulfold) 4 honapos kortol van a bolcsode, na az szreintem meg azert nagyon korai. De egyeves koratol kezdve mar nem art szerintem ha tarsasagba jar, mi azert adtuk be, eleinte heti 1-2 napra, hogy szokja, es persze hogy tanulja az itteni nyelvet is, mert tolunk nem azt hallja, vagy ha hallja is neha nyilvan nem akcentusmentesen mint egy anyanyelvutol.

A nagyobbik lanyom majdnem 3 eves koraig otthon volt, es nehezebben kezelheto mint a kisebbik, aki 10 honaposan kezdett bolcsodebe jarni. O sokkal kiegyensulyozottabb es nyugodtabb, mig a nagyobbik elegge rapszodikus.

Persze lehet hogy ez siman termeszetbeli kulonbseg naluk es semmi koze hozza a bolcsodenek.

Nekem mindkét fiam nagyon szerette a bölcsit, két évig is jártak (kicsivel kétéves koruk előtt kezdték, és én pl. nagyon nem vagyok híve a 3 éves kor előtti ovikezdésnek, így ők mindketten a bölcsiben dupláztak). A nagynak például kicsit el volt maradva a beszédfejlődése, a bölcsiben indult be neki, kb. 3 héttel azután, hogy járni kezdett oda. Nagyon sok klassz dolgot csináltak, sok minden ott tanultak meg, amit én otthon gyorsaságból, vagy ki tudja miért, megcsináltam nekik, ott viszont muszáj volt maguknak megcsinálni. Nagyon szerették őket a gondozónénik, és a gyerekeim is őket. A kisebbikem most nagycsoportos ovis, de még mindig szokta emlegetni a bölcsit :)

De ha valami oknál fogva nem dolgoznék, akkor nem bölcsibe adnám be, nem foglalnám a helyet az elől, akinek munka miatt szükséges. Csanába, vagy magánintézménybe elvinném heti x órában, szerintem jót tesz.