Tudom, hogy mindenki egyből le fog szólni, d e komolyan soha nem veritek el a gyereketeket nevelési okokból?
Ja, persze, ez ma már nem divat, tudom, de szerintem van pár helyzet, amikor igenis helyre kell rakni a gyereket,mert különben kezelhetetlen lesz.
És nem arról beszélek, hogy dühből ráverni, hanem mikor többszöri elmagyarázásra és felszólításra nem úgy csinál valamit, akkor megmondani neki, hogy jó, ezért ki fogsz kapni, ha még egyszer csinálod, és ha újra megteszi, akkor ráütni a fenekére.
Minket így neveltek még a szüleink, teljesen egészségesek vagyunk, és konfliktus helyzetekben sem reagálunk agresszívan, bár sokan azt mondják ennek a nevelésnek ez a következménye.Viszont nem egy gyerekkel találkoztam, akik soha nem kaptak és kezelhetetlenek!Meg itt is egy csomószor olvasom, hogy mit csináljak 2 éves gyerekemmel, nem bírok vele, sírba visz?Egy gyerek???az durva szerintem....mi négyen voltunk eléggé picik, és anyukámék akárhova el tudtak velünk menni, olyan nem volt, hogy szana-szét rohangáltunk volna...
arról nem is beszélve, hogy ha mondjuk öcsém nem kapott volna a verekedésért, mondván, hogy visszaadom kicsit, lássa hogy nekem fáj, és akkor biztos nem csinálja, akkor anyum most nézne, és nem igazán tudná már neki visszaadni, hiszen 2szer akkora lett az öcsém mint ő...ja és persze mondhatjátok, hogy most már ha nagy akkor érett és megért hogy ne okozzon fájdalmat, de azért egy tinédzsert nem éppen a józan esze vezérli mindig....
kicsit hosszú lettem, és várom a kioktató kommenteket:)
válasza:Azért szerintem előszőr is elkellenne különíteni a popsira paskolást és azt ha széttörik a fakanál a gyereken!
Szóval mire gondolsz konkrétabban?
válasza: válasza:Szerintem nevelési céllal abszolúlt jogos. Sajnos egyre több a nehezen kezelhető gyerek, és bizony néha nekik sem ártana büntetés.
Sokan elkapatják a gyereküket, azzal hogy úgy kezelik, mintha a vilgá közepe lenne, és mire észbekapnának ott egy neveletlen, kezelhetetlen gyerek. A gyereknek igenis tisztelni kell az idősebbet, a szüleit, csak manapság ez már nem dival.
válasza: válasza:Nem kioktatás,csak az én véleményem,és tapasztalatom.
Engem nem vertek gyerekkoromban,kicsit sem,és az öcsémet sem.Normális emberek lettünk,normálisan tudunk viselkedni,és gyerekkorunkban sem voltunk kezelhetetlenek.
A férjemet verték,sokszor,ok nélkül is,és mindig brutálisan,mert az ő apja úgy gondolta,soha nem árt ha jól elveri,ha még nem rosszalkodott,biztosan fog majd később.Ő megfogadta,h a ha lesz gyereke,nem fogja bántani,és így is tesz.
Én sem verem a gyerekeimet,pedig négyen vannak,és néha gyorsabb lenne kiosztani pár pofont,mint egyéb módon megoldani a helyzetet.Nem hiszek abban,h egy nagy verés később visszatartó erő lehet,inkább abban,h saját elhatározásából ne tegye a rossz dolgokat,mert ahhoz nem kell majd a fenyegetettség érzése,akkor is úgy fog tenni.
Sosem nyúltak a gyerekeim konnektorba,nem akartak késsel játszani,vagy edényeket lerántani a tűzhelyről.Lehet h szerencsém van,bár azt hiszem,ha ez 4x csak a szerencsén múlt,lottóznom kéne.:)
"Minket így neveltek még a szüleink, teljesen egészségesek vagyunk, és konfliktus helyzetekben sem reagálunk agresszívan,"-hát szerinted mi,ha nem agresszivitás,h egy rosszaságért ráütsz a gyerekre?
Én a 4 gyerekkel el tudok akárhova,sokszor megállítanak pl vásárláskor,h hogyan csinálom,h a gyerekek szépen jönnek velem,nem őrjöngenek,nem rohangálnak,nem szedik szét a boltot,pedig sokan 1 gyerekkel nem mernek elindulni.Ezt nem csak veréssel lehet elérni,meg fenyegetéssel,h "ha nem viselkedsz rendesen,kikapsz!".
nem arra gondoltam, hogy el kell törni a fakanalat a fenekén, és még csak nem is arra, hogy meg kell pofozni!És attól még hogy néha kap a gyerek nem érzi majd magát fenyegetve...szerintem.Olyanokra gondoltam amit második, harmadik írt.
Kedves utolsó, sajnálom, hogy a férjedet sokat verték, ok nélkül is, ez tényleg nem megoldás és valószínű tényleg te vagy az a bizonyos szabályt erősítő kivétel, mert én még egy olyan kis gyereket sem láttam, aki pusztán észérvek miatt mindig jól viselkedett volna és nem hisztizett volna...
válasza:Ez egy kicsit többértelmű.Számomra az "elverni a gyereket"inkább azt jelenti,hogy agyba főbe ütni,akár perceken keresztül.Hát annak szerintem semmi értelme,az már a szülői tehetetlenség csucspontja.
Viszont amikor nem ért rávágni a kezére,fenekére,esetleg ha nagyon hisztis berakni kicsit a hideg zuhany alá,azt nem itélem el,el tudom képzelni hogy párszor én is praktizáljam,ha olyan lesz a helyzet
válasza:Nekem is vannak olyan helyzetek amikor nem használt a szép szó és igen is rácsaptam a kezére vagy a fenekére a gyerekeimnek. Ettől nem érzem azt hogy lelki sérültek lennének. Az is igaz hogy én sem érzem jól magam attól ha rácsapok a fenekére, viszont mindig arra gondolok hogy milyen érzés lenne ha történne valami komolyabb baj velük.
Pl: A lányomnak rácsaptam a fenekére, merr átszaladt az úton. Szerencsére nem jött autó, de akár jöhetett volna is. előtte ezerszer elmondtam nem szabad átmenni mégis megtette. Kapott a fenekére, soha többet nem csinálta meg még egyszer.
Vagy amikor a fiam bele akart nyúlni a konnektorba. Hiába volt benne az a védő ő szépen a pici ujjával kipiszkálta. Na ő is kapott a kezére.
Lehet lenézni, lepontozni vagy megkövezni nem érdekel. Nekem az sokkal fontosabb hogy velem vannak a gyerekeim.
huh, akkor megnyugodtam, hogy vannak még hozzám hasonló "régimódi" anyukák:)
amúgy soha eszembe nem jutna agyba főbe verni a gyerekem, az "elverés" alatt nem erre gondoltam...
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!