Akinek egy gyereke van sokat unatkozik, nem bántátok meg, hogy nem lett testvére?

Az én gyerekem soha nem unatkozik, pedig nincs testvére, és nem is lesz.

És a legkevésbé sem bántam meg.

8 éves lesz a fiam,egyedülálló anya vagyok de így se unatkozunk.

Suli után ha épp semmi házimunka vagy tanulás akkor filmet nézünk,előtte bevásárolunk nasikat. Vagy épp a millió építős játékából csinálunk szobányi pályát. De előfordult hogy bunkert tanítottam meg neki építeni.

Az elfoglalt délutánokon tanulás után segít ellátni a cicát,játszik vele,vacsizunk,közös mese stb.

Hétvégén ha tehetjük elmegyünk mamáékhoz,vagy elhívjuk bátyám,ő a férfi a szemében. Harcolnak,fegyverrel szaladgálnak,biciklivel elmennek a sportpályára stb.

Nagyon hálás vagyok hogy egy Abszolút 'élet-érett' fiam van.

Bár ez annak köszönhető hogy korán egyedül maradtam vele,talán emiatt vagy sem,de sose nyafogott,vagy hisztizett úgy mint a kortársai.

Jó lett volna tesót vállalni de nem úgy alakult. És mostmár nem is szeretnék,kicsúsztam az időből

De, megbántam, de nem rajtunk múlott/múlik, hogy nincs testvére.

Kicsinek is többemberes volt, most ie nehéz lekötni. 9 éves, és lényegében csak a képernyő foglalja le tartósan, de azt meg nem engedem. Szóval unatkozik, sokat. De azt is meg kell tanulni kezelni.