Elvinnéd a dédije temetésére az 1 éves gyerekedet?

én elvinném, és meg is mondom, miért. Oké, hogy nem oda való, meg nem sokat ért belőle, de engem nagyon megfogott, amit Ranschburg bácsi mondott egyszer: a gyerek a tévében, moziban, egész életében csak azt látja, hogy hullanak az emberek, mindenki lövöldöz, Tom egy részben legalább 5* kinyírja Jerryt, Tapsi Hapsit fejbe verik a kalapáccsal, a prérifarkas a gyalogkakukk kergetése közben min. 10-szer felrobbantja saját magát. Egészen kicsi korban ahhoz kell szoktatni, hogy igenis, a halál egy végleges dolog, nem olyan, mint a filmeken, hogy a statiszta hulla egyszercsak feláll a földről, hogy a köv. filmben újra lelőjjék. A halálak vannak következményei, akiket szerettünk, már nem lesznek itt velünk többé. Ezek az emlékek talán később is megmaradnak benne, így 2 éves korban nem fogja elgázolni a babákat a kiskocsival, hanem kikerüli őket a szőnyegen. Remélem, érted, mit akartam mondani. Régen - a bácsi mondta - a gyerekek részt vettek a virrasztáson, főleg, ha a szülői házban volt, ott voltak, részük volt a temetés, mint máshol a születés, a keresztelő vagy az esküvő. Engem meggyőzött, hiszen gyermekpszichológus mondta.

Én ezért vinném el. Nem kimondottan azért, hogy a koporsót meg a síró embereket lássa, hanem azért, mert ez is része az életünknek, és a gyereket nemcsak a jóban, a kellemetlenben is ugyanúgy kell részesíteni.

nálunk muszáj volt vinni a 19hónapos fiunkat a dédimama temetésére,mert én épp itthon intenzív(utólag kiderült jóslók voltak)fájásokkal küszködtem.

Abszolút nem zavarta a temetés,és ő sem a ceremóniát.Mikor már nagyon "elege" lett,apa kivitte őt a temetőből.

És még jó is hogy ott volt,mert a papa a temetés után nagyon maga alatt volt,de meglátta az unokáját,és jobban érezte magát.imádják egymást.

Nálunk nem tudtuk megoldani, a gyermekfelügyeletet, így eljött a kicsi velünk, 13hónapos. Hátul volt a nagyszülőkkel, én és a családom elől, mint a közvetlen gyászolók négyen ültünk.

A kicsi csendben elvolt, nem sírt, vagy akart rohangálni, a katonai díszlövéseknél sem sírt, élvezte.