Miért mondják azt, hogy gyerek mellett is lehet karriert építeni, amikor ez max csak akkor valósul meg, ha a gyereket a bébiszitter neveli, vagy nyugdíjas nagyszülők egy csettintésre ugranak, vagy anyuci zombiüzemmódban él?

Ezt legtöbbször a gyesen lévő anyukák hangoztatják, akik mlm rendszerben "dolgoznak". (gyerek mellett telefont nyomkod, és másokat zaklat messengeren, hogy lépjen be a csapatába, majd a fb csoportjában kamu posztokkal bizonygatja az általa árult dolgok hitelességét, és buzdít arra, hogy költs tízezreket haszontalan, és drága dolgokra, hogy neki meglegyen az álomutazás, álomlakás, álomautó, amit az ígért neki, aki őt is beszervezte)

Kevés olyan nő van, aki valóban tud karriert építeni a gyerek mellett úgy, hogy a gyerek nem szenvedi meg.

Gyerekek előtt én is azt mondtam, hogy hogyne menne

A sulit is befejezem. Elvégzek mèg valamit ( ezt a vágyat még nem adtam fel)

Most, hogy 2 gyerekkel vagyok itthon (2,5 alattiak) látom, hogy nagyon elszántnak kell lenni, segítség kell, és olyan gyerekek,akik ezt hagyják.

Az enyémek még nem olyanok.

Valamelyik oldal sérül.

Nem csak anyaként.

Férjem dolgozik, iskolába jár, mellette más szakon diplomázik..

ugye nem kell firtatnom, hogy ez mennyi lemondással jár?persze felfogtuk, és reálisan végigvettük, hogy vagy ő vagy én kell tegyünk valamit az előrejutásért most, ha “ gyerekként”

nem ment.

Nyílván később, ha a gyerekek nagyobbak könnyebb lesz. És még karrier is lehet belőle.. ha kb pályakezdőként felvesznek 40-hez közel valahova, ahol ez lehetséges.( hiába dolgoztam sok évet előtte, karrierem is indult..ott nem tudom folytatni)

Szépségiparban dolgozom, sajnos ez egy olyan terület, ahol a szüléssel elvágod magad, mert a vendégek keresnek mást, és ha visszatérsz, max a 10% jön ismét. Azzal is tisztában vagyok, hogy gyerek mellett nem fogok reggeltől estig dolgozni, mert valakinek el kell hozni az oviból, suliból, így max 2re tudom vállalni az utolsó vendéget, ami jelentős bevételkiesés lesz, hiszen sokan dolgoznak 4-5 óráig.

Nálunk nincs elérhető közelségben nagyszülő, rokon, aki vigyázhatna a gyerekre, ha beteg, vagy ha szünet van, így ez is gondot jelenthet. Sok kollégától hallom a szakmában, hogy most az online suli miatt beviszik a gyereket a szalonba... Ez kivitelezhető nálam is, de nem tartom jó ötletnek. Nyilván kényszermegoldás, de egy gyerek ne hajlakk és csillámfelhőben nőjön fel.

A megoldás, ha oktatóvá képzem magam, az egy szabadabb munkabeosztással jár, kevésbé vendégfüggő.

Egy darabig ment, 10 percre laktam

az egyetemtől, egyéni tanrenden voltam és megengedhettem magamnak a bèbiszittert 2 óràra heti 3x(egyedül neveltem akkor még 1 éves volt) remekül ment, szerintem tudtam volna végig csinàlni így, de eltérő fejlődésű volt, extra nehéz gyerek, a bébiszitter elköltözött, rokonokra nem tudtam bízni, bölcsi kirakta, másik bölcsi fogadta napi 4 órában, de ott annyit volt beteg, hogy nem tudtam csinálni rendesen, illetve a sok gond a fejlődésével kikészített. Majd oviban is ment volna, ha napi 8-4ig bent lehet, de nehèz volt vele, 4 óra, majd szenvedett egyàltalàn nem vittem be, váltottunk, most jó helyen van, napi 4 óra, januártól megpróbáljuk az egész napot.

Ez a 4 óra csak arra elég, hogy ne golyózzak be teljesen, folyamatosan aggódok miatta, hogy itt is lesz olyan, amit nem tudok megoldani.

Normál fejlődèsű gyerekkel annyira, de annyira könnyű, làttam a bölcsistársakat, a baràtok, rokonok gyerekeit, az ovistársakat, bébiszittelt gyerekeket, jön, ha szólsz, csinálja magától, könnyű megnyugtatni, van bennük egy tipikus utánzásos dolog, figyel téged és átveszi a hangulatod, könnyű őket boldogan ès szófogadóan tartani, azt a gyereket is, akit hisztisnek és kezelhetetlennek ír le az anyjuk. És nem az van, hogy ott nem hisztiznek velem, olyan is volt, hogy együtt vagyunk, gyerek hanyattvágja magàt, közepesen kiabál, anyja kiakad hogy megint hiszti van, kb 5 másodperc volt, annyira könnyű volt kizökkenteni.

Szóval tipikus gyerekekkel iszonyú könnyen össze lehet hozni, pláne ha van férjed is, vagy nagyi, aki vigyáz a gyerekre rendesen. Ismerős pl baba mellett doktorál, 2 aktív nagyszülő, 1 nagynéni, egy apuka jut egy tipikus babára, aki nagyrészt alszik.

2-es válaszolót biztosan imádták a szaktársai, oktatói, amikor egyetemi előadásokra, zh-kra bevitte a gyerekét...

Valahogy nem azért fizeti az ember a méregdrága tandíjjat, hogy egy bébi sírását, gügyögését hallgassa az órán.

Ne izgulj, nem volt probléma abból hogy bent volt a gyerek. Mivel az utolsó évemben született a gyerek (igaz ráhúztam még egy fél évet) , így volt heti 2x 90 perces órám, aminek zöme alvásidőre esett.

Én szerencsés vagyok, mert egyrészt a gyerek végtelen türelmes(ha nem lett volna az nem viszem) , másrészt mert az oktatók is azok voltak, végezetül pedig: egy olyan szakot végeztem el, amire kB 15en jártunk be és mind felnőtt gyerekes ember volt.

Ja, és sose volt hiszti, se egy hangos szó.

A munkahelyen szintén, a főnököm nagyon szereti a gyerekeket és várta hogy mikor viszem be, készült neki mindig kis játékokkal stb..

Én ha ilyen szerencsés helyzetben vagyok, és bátorítanak is, mind a munkahelyen mind az egyetemen, hogy csináljam nyugodtan, akkor miért ne?

Ennek annyi lett az eredménye, hogy nekem van egy diplomám amivel el tudom tartani a gyereket, és a gyerek 4 éves, és saját magától össze tud rakni egy kismegszakítót, felismeri a tervrajzokat, el tud bennük igazodni, és nem, nem erőltettem, de ott volt velem, érdekelte. Azóta is csak építkezős játékokkal akar játszani.. Tehát még a gyerek is tanult, élvezettel.

Na most az van, ha valakinek támogató a környezete akkor ez szerintem sima, megoldható dolog. Akinek nem, annak baromi nehéz lesz.., de emiatt egymást támadni szerintem rohadt felesleges

Én nem is értem miért léteznek még munkahelyek amik pl ennyire gyerekellenesek, ennyire nem támogatják a szülőket.., ha ilyen munkahelyem lett volna nyilván ez nem így alakul, de attól hogy neked ilyen jutott, másnak még sikerülhetett gyerek mellett a karrier, csak normális értékrendű emberek közé kell kerülni..

(2)

#18 szerintem a mondandódban a "szerencsés vagyok"-on van a hangsúly. Mind iskola, munkahely, jó alvó csendes baba tekintetében. Amivel nekem nincs bajom, örülök neki, csak jellemzően a többi ilyen szerencsés bezzeganya szokta döngetni a mellét, hogy a másik tuti béna, "hazudik" (lásd 1es komment), ősanya aki igénytelen lett szellemileg, bezzeg ő 3 diplomát csinált a gyedek alatt....stb.

Lehet, sok mindent lehet, kérdés az esetek hány %-ban kivitezezhető, és én úgy gondolom, ha valakinek kicsit nehezebb sors jutott, és nem tud modern csoda 21.századi wonderwumenként viselkedni egy csecsemő mellett, ami manapság lassan elvárás ahogy nézem, nem kell helyből lehazugozni, vagy lenyomni a bezzegeléssel. Mindenki úgy boldogul ahogy tud.