Másnak a férje sem tudja elképzelni, mit csinál egy anya a gyerekkel egész nap otthon?

hagyd rá a gyereket egy napra, te meg lóbázd a lábadat. csak a saját bőrükön értik meg.

Enyém férjem sem értette, miért vagyok ilyen fáradt és miért haragudtam rá, amikor kivett 2 hét szabadságot és folyton csak aludt meg videojátékozott, nekem meg a gyerek mellett még őt is el kellett látnom. Egy nap besokalltam és megmondtam, hogy másnap kiveszem a szabadságomat. Én nem csinálok semmit, csináljon mindent ő, keljen fel hajnalban ő stb. Alig bírta végigcsinálni a napot, pedig este a fürdetésnél már segítettem neki.

Azóta megérti.

"Miért értené meg hogy mennyi dolgod van ha te is lenézed az ő munkáját és többre tartod magad (na persze az pénze az kell belőle gondolom...)? Lehet lepontozni."

Meg is történt. legyél csak szuperháziasszony, de nem lennék a gyereked.

Ilyenek a férfiak. Nekem 2 gyerekem van, egy 2 meg egy fél éves. Hát estére már azt sem tudom, hogy fiú vagyok-e vagy lány. A férjem este 10-re ér haza. Cserébe van heti 3 nap szabadnapja. Mindig úgy várom, hogyha itthon lesz, akkor talán egy kicsit könnyebb lesz nekem, és segít. Aztán mindig a nagy csalódás. Dehogy is segít. Még őt is nekem kell kiszolgálni, meg utána is én pakolok. Ha mondom neki, akkor fel van háborodva, mert neki jár a pihenés, mert ő dolgozik. Ja, persze, amióta az első gyerek megszületett egyetlen egyszer sem kelt fel éjjel, ha valamelyik fent volt. A 2. gyerek az első 3 hónapban éjjel nem aludt, csak nappal. Nappal meg a naggyal kellett lenni, szóval én akkor napi 3 órát aludtam, olyan voltam mint egy zombi. Aztán jött a lecseszés, hogy nincs vasalt inge. Én már többször gondoltam rá, hogy elválok tőle emiatt. Nem lehet vele megbeszélni. Ha mondom, hogy többet kéne segítenie, egyből megsértődik, meg támad.

Az igaz, hogy én néha itthon hagyom a gyerekekkel pár órára. Utána be szokta ismerni, hogy fogalma sincs hogy én hogy csinálom. Akkor persze még a tányért sem rakja el maga után, nemhogy még takarítson! Ha rákérdezek, hogy mi ez a kupleráj, akkor fel van háborodva, hogy ő a gyerekekre vigyázott. Csak az a baj, hogy másnapra már elfelejti ezeket, és megint ő a mártír. Most kezdtem a hozzátáplálást a másodikkal, meg is fogadtam, hogy most már többször járok el itthonról, most már ő is meg tudja etetni!