Miért vállalnak az emberek gyereket, ha boldogtalanabbak lesznek tőle, mint korábban voltak?

A legtöbb emberben ott egy ösztön, hogy szaporodni akar. Azért ez sok minden felülír.

Plusz én nem azt látom, hogy a gyerek a környezetemben élők életét elrontotta volna. Ugyanúgy boldogok. Szóval én is szeretnék.

Még csak pár napja tudom, hogy terhes vagyok, de soha nem voltam még ilyen boldog. Pedig én nem vagyok egyáltalán gyerekimádó, sokáig nem érdekelt az egész téma, aztán egyszer csak beütött, hogy szeretnék gyereket. És egyre erősebb lett ez az érzés. És hiába mondogattam magamnak, hogy elhízom, kinyúlik a bőröm, sokáig semmi szabadságom nem lesz, elköltök egy rakat pénzt a gyerekre, stb, nem érdekel. Ez tényleg egy nagyon erős ösztön.

Mert nem tudják mennyi lemondással jár. Külsőleg csak annyit látsz, hogy milyen cukik a babák és milyen boldogok a mamák. De azt senki nem mondja el, hogy az egész addigi életed el kell dobni. Azaz a baba születése után, nem alszol, megváltozik a tested és persze a lelked is. Ha nincs segítséged és kifogsz egy brutál rossz alvó, hasfájós babát pokol lehet az egész életed. Persze semmi sem tart örökké. De ha nincs segítség akkor az addig megszokott hobbijaidról is le kell mondanod, mert egyszerűen nem tudod hová tenni a gyereket. Nagyon nyomasztó tud lenni hulla fáradtan, napi 1-2 óra alvással egész nap ringatni az ordító, vígasztalhatatlan csecsemőt. Én már csak tudom.

Elmúlt, de nem szeretném mégegyszer végigcsinálni az elejét az biztos!

Ez olyan mint a háború. Tudjuk, hogy szörnyű, de csak tudjuk meg igazán mennyire, amikor a mi életterünket fenyegeti.

Ez kb ilyen. Én az első hónapokban sokkot kaptam, annak ellenére, hogy van 4 kistesóm, láttam mivel jàr egy gyerek.