Amióta van gyereketek boldogabb az életetek, vagy ugyanolyan?

Más nekem is, de egy percig nem bántam meg. Sokkal nehezebb, de nekem olyan örömöt ad, amit eddig semmi más nem tudott. És nem ültem otthon a valagamon sose unatkozva, sok nagyon szeretett hobbimat kellett félrerakni a gyerek miatt, de így is imádom, és szeretnénk másodikat is, pont emiatt.

Azt viszont hozzáteszem, hogy az én fiam teljesen egészséges, okos kisfiú, és nagyon bújós, kifejezetten jól ki lehet jönni vele. Elhiszem, hogy valakinek, akinek beteg vagy nehezen kezelhető a gyereke, másképp éli meg és nem ítélkezem felettük. De a miénk szerencsére egy pozitív példa.

Minél idősebb, annál boldogtalanabb az életem. Nehéz gyerek volt, de

felnőttként borzalom -lop,csal,hazudik, iszik, szerintem kábítószerezik is időnként. Alig várom, hogy elkoltozzon.

Off Nyugodtan lehet hanyagolni a te nevelted ilyennek dumát, idejében kértünk hozzá szakértői segítséget: szimplán ilyen az egyéniség.

A gyerekek egy olyan fajta boldogságot ad, amit nem is lehet megfogalmazni. Erre mondják, hogy az ember még az életénél is jobban szereti.

Én egyenként azt látom, hogy főleg ott szokták "megbánni" a gyereket, ahol anyagi problémák vannak, és a gyereket emiatt plusz nehézségnek élik meg plusz örómforrás helyett.

Nekem tervezetten jött, mégis bepánikoltam, pedig volt már 2 felnőtt gyerek itthon.

Jött hogy kell ez nekünk megint(én rágtam az ember fülét érte).

Kellett, már 3 éves és ő a legelevenebb a 3 közül, kitölti az egész napom, egyedül a nyugodt sétáim hiányoznak.