2 evessel eskuvon? Mik a tapasztalatok?

A saját 2,5 éves lányomat elvinnem, biztos hogy érdekné, imádja a zenét, társaságot, szép ruhákat, dekorokat, a nagyobb gyerekekkel is szívesen játszik ha azok nyitottak rá. 90% hogy végig tudna ülni a szertartást, de inkább az utolsó sorba ülnék az ajtóhoz így is, hogy gyorsan kivigyem ha mégsem. Inkább kérdezősködne, mint hisztizne a templomban. Egy evést nem tud végülni, csak szakaszosan, de ez megoldható, felváltva ki tudjuk vinni. Képes megérteni hogy van ahol nem lehet rohangálni, vadulni, nagy eséllyel be is tartja, ha nem, kiviszem. Ez csak 1-1 óra egy esküvőn, annyit kibírunk, a többi időben lehet neki is mennie, jól érezni magát. Én vinném a régi babakocsiját, abba beraknám aludni, így nem lenne gond hogy túlpörgeti magát és kezelhetetlenné válik mikor még nincs kedvünk hazamenni. Tud aludni bárhol, ez sem gond. ​

Viszont van ismerős gyerek akinél meg sem fordulna a fejemben elvinni, nem tudják fegyelmezni rövid időre sem, ordít, dobál, üt ver mindent és mindenkit ha nem az ő akarata érvényesül.

Te ismered a gyereked mennyire lenne el, és nektek mekkora teher lenne figyelni rá.

Mi voltunk 1,5 évessel (a menyasszony jó barátnő, ő kérte mielőtt jön a lehurrogás)

az esküvő templomi részének több mint a felét szépen végig ülte, egy hangja nem volt annyira lwnyűgözte a templom, a díszítés, a hangok

A végén kellett kimennem vele a templom elé sétálgatni

A lagziban táncolt, azt nagyon élvezte😁

Este 7kor felvittem a szállóra, lefürdettem, de vissza akart menni (a szállóval szemben volt a lagzi helyszíne) így fogtam a hurcit, visszamentünk, este 8után kicsivel (mint amúgy is szokott) szépen felvettem a hurciba és elaludt (fültok volt rajta) mi este 11kor jöttünk fel aludni, ő észre sem vette mikor betettem az ágyába

Tehát

Nekünk jó élmény volt, nem volt probléma

Jó tudni, hogy a gyerekeim terrorban élnek és befőttek :)

Tehát az a normális 2 éves, aki egész nap hisztizik, ordibál és nem lehet vele bírni.

Én biztos nem vinném, mondjuk csak 15 hónapos a gyerekem, őt sem viszem, igazából nem is értem mi okból visz valaki ilyen pici gyereket esküvőre azon kívül, hogy mutogatni akarja.

Egy ekkora gyerek általában - ha nem is hisztizik -, nagyon mozgékony, minden érdekli, mindent meg akar fogni, nézni és sírással meg hisztivel reagál arra, ha nem lehet. Egyszerűen azért, mert a kisgyerekek ilyenek, egy 1-3 évesnek még nem tudod megmagyarázni, mikor illik viselkedni és mikor nem.

Na és őszintén, ha én elmegyek egy esküvőre, akkor ott szeretném jól érezni magam, és nem azzal tölteni az egész estét, hogy a gyerek után kell szaladgálni, fegyelmezni, egész este azt nézni, nehogy valamit tönkretegyen, valaminek baja legyen, hova mászik fel éppen, mit akar kiporóbáplni, aztán 10-kor már hazamenni, mert álmos a gyerek.

Nyilván más, ha családi lagzi van és nincs kire bízni a gyereket, de magamtól, pl. baráti esküvőre biztos nem vinném, 3 hét múlva megyünk, nem is fogom vinni, a nagyszülőknél lesz.

Nem tudom, mások hogy vannak vele, nálunk a gyerek akkor is a család tagja, ha nem visszük lagzira, másoknál ez automatikus kitagadást jelent? :D

Egyébként igen, valóban vannak olyan gyerekek, akik csendben megülnek, de szerintem ez a ritka.

"Te ismered a gyereked mennyire lenne el,"

Az a baj, hogy a szülők 90%-a elfogult a gyerekkel, és nem veszi észre, ha már zavaró a gyerek viselkedése.

Nem kellene gyerekeket hurcibálni ilyen eseményekre.

Pár éve voltam utoljára esküvőn. Persze meghívtak oda minden havert, rokont, akik pont olyan korban voltak, hogy 5 éves korig mindenféle kisgyerek volt. Őket meg nem tiltották ki onnan. Tönkre is tették az egész napot.

A ceremónia ott volt, ahol a vacsora is, így nem volt nagy vonulás sehova. A gyerekeknek volt az egyik sarokban egy kis asztal, színezők, játékok, stb. Na a szertartás alatt végig ott hülyéskedtek, ordibáltak, szó szerint nem lehetett tőlük hallani semmit.

Később odavitték a kis asztalt a terem közepére, ahol közlekedett mindenki meg később este ott táncoltunk. Mindenkinek útban voltak, de senki nem volt képes rájuk szólni. A gyerekek elkezdtek az asztalról ugrálni, meg ceruzákkal dobáltak mindenkit.

Később voltak ugye lakodalmas játékok, a vőlegénynek volt egy olyan feladata, hogy le kellett térdelni a menyasszony elé és megadott szavakkal szerelmet kellett vallania. Ahogy ott térdelt, az összes gyerek körbeállta őket belemászva az aurájukba, aztán az egyik az asztalok közül odarohant egy másikhoz, lendületből leteperte a földre és összeverekedtek. Szegény pár meg próbákta rezzenéstelen arccal végigcsinálni a játékot, de annyira nevetséges volt az egész, hogy én már azt hittem hazamegyek, nem bírom ezt tovább nézni.

Később, mikor már mindenki csatak részeg volt, valaki egy boros poharat rakott a gyerekek asztalára, ami igen, még mindig a táncparkett közepén volt, és a gyerekek nem sokkal utána megint elkezdtek róla leugrálni. Ott lett vége az egész bulinak, mikor sikeresen leverték a poharat, az összetört, az egyik meg egyenesen beleugrott, jól össze is vágta magát. Sokan ezen a ponton mentünk haza, és csak ekkor lett végre rájuk szólva, mikor már vér folyt meg sírás volt. Mintaanyák, maradtak volna otthon inkább. Itt döntöttem el, ha nekem egyszer esküvőm lesz, 16 év alatt senki, de senki nem teheti be a lábát oda, ezek a kis taknyok nem teszik tönkre így a nagy napomat.