Van értelme két keresztnévnek, vagy felesleges nyűg?

Ketto keresztnevem van, a ferjemnek is. Mivel kotojelesen felvettuk egymas nevet, igy nagyon hosszu lett, de a hivatalos alairasokon szerencsere tulvagyunk. A munkahelyunkon nem is hasznaljuk az egeszet, csak kriksz-kraksz az alairasunk.

Nincs meg kozos gyerekunk (elozo kapcsolatabol a fianak ket keresztneve van) viszont tudjuk, hogy csak egy keresztneve lesz, tekintettel a hosszu vezeteknevunkre.

Szerintem maximum akkor hasznos ill. van értelme, ha az egyik név valami nagyon kirívó, szokatlan, a másik egy kicsit hagyományosabb vagy megszokottabb. Ebben az esetben a gyerek ahogy felnő, eldöntheti, hogy melyik néven szeretné magát szólíttatni, és nem kell mindenféle névváltoztatási procedúrán végigmennie, pluszban a szülőnek sem olyan bántó, hogy eldobja azt a nevet, amit ő választott számára, hiszen nem dobja el, csak a kettőből a szimpatikusabbat választja.

vagy még el tudom képzelni, hogy akkor van mögötte ráció, ha mondjuk valami nagyon egyszerű, hétköznapi név lenne pl. Tóth Anna vagy Szabó Éva és akkor már mindjárt kicsit jobban kiemeli egy második keresztnév.

Még van mögötte ráció, ha valamiért kompromisszumos megoldás, pl. két szülő nem tud megegyezni a keresztnévben, vagy valamelyik nagyszülő vagy más közeli rokon nevét is szeretnék a gyereknek adni bizonyos okból.

Ettől eltérő esetekben szerintem teljesen felesleges, és már az utolsónak említett esetben is könnyen lehet a gyereknek teher a plusz keresztnév.

Egy barátnőm azért kapott két nevet, mert olasz- magyar a család.

Egy tipikus olasz és egy nagyon ritka, de magyar nevet másodiknak.

Különben a hosszú nevek számomra nagyon elegánsnak hatnak.