Testvérek 10 hónap korkülönbséggel: hogy bírjátok?

Két hónapos előnyben voltam veled szemben. Nálunk 1 év a korkülönbség. Először kétségbe estem, de most már tudom, hogy a legjobb dolog, ami történhetett velünk.

Ne aggódj, kicsit olyan lesz, mintha ikreid lennének. Ennyi idősen még nem annyira eltérőek az igényeik, hogy zavaró lenne. Szinte mindegy, hogy 1 vagy 2 kakis pelusod van, és később az is, hogy hány felé kanalazd az ételt. Ezek a dolgok adják magukat.

Néhány tanács:

Szerezz be egy iker, vagy testvérkocsit, ne zárkózz be velük, járj össze más anyukákkal.

Minél hamarabb hangold össze az alvásidejüket, hogy te is pihenhess.

Ha alszanak, ne a háztatással foglalkozz, hanem magaddal.

Minden hétre iktass be apa segítségével néhány órát, ami a tiéd. Ezt használhatod egy nagygenerálra a fürdőkádban, vagy olvasásra, barátnőzésre.

Ne rekeszd ki a "nagyod", amikor a kicsivel foglalkozol. Tud Ő Segíteni, és nagyon jó érzés, amikor szoptatáskor a hónod alá bújik.

Hidd el, nagyon jó lesz velük, mert hamar összenőnek, és partnerei lesznek egymásnak. Sokkal kevesebbet kell őket terelgetni, mert egymást is lekötik, tanítgatják.

Az enyémek már 12 és 13 évesek, fiú-lány páros. Egy osztályba járnak, ott is húzzák, segítik egymást. A mai napig nagyon jó testvérek.

Nekem annyira bejött, hogy amikor 10 év elteltével újra belevágtam a babázásba, újra a kis korkülönbségre szavaztam.

nekem 2 év a lányok között és tudom, hogy nem mindegy 10 vagy 24 hónap, de akkor is leírom a tapasztalataimat:

ne aggódj, a te kedvedért sem fog megállni az idő, a nehéz hónapok hamar elröpülnek majd. Azért az elején ha tudsz, kérj segítséget anyukádtól, anyósodtól. Ha a férjed megeszi a dobozos kaját, rendelj inkább menüket, azok nem is drágák és leves is van minden nap. Valóban nagy segítség, ha egyszerre alszanak, nekem ebben a délelőtti kiadós levegőztetés segített.

És végül: gondolj arra, hogy az első néhány hónapban a pici egy babakocsiban bárhol elalszik csak enni kel fel és tisztába kell tenni, így miatta nem kell otthon maradnod, ráadásul jön a jó idő, a nagy addigra már ülni, sőt talán járni fog, de ha a születésekor nem is, mire a pici is forogni kezd, addigra ő már jár-kel a lakásban :)

Nehéz lesz, de mindenért kérpótol majd a kacagásuk, amikor esténként hancuroznak, vagy Apa elé szaladnak.

SOk sikert!

Szia.

Nálunk 13 hónap van,a két gyerkőc között.

Ne ijedj meg,de készülj fel lelkiekben,hogy lesznek nagyon nehéz napjaid.

Ez NEM elrettentés akart lenni,csak tudd hogy nem minden nap fog zökkenő mentessen telni.

Szerintem ikerkocsit szerezz be,mert ha egyedül mész a picikkel sétálni a nagyobbik után nem fogsz tudni futkosni.Kisfiam 22 hónapos,de ha csak Én megyek velük sétálni,beültetem a babakocsiba,mert nagyon szaladgálós típus,a húgát meg mégsem hagyhatom egyedül.

Arra figyelj oda,hogy a nagyobbik ne érezze betolakodónak a kicsit.

Én az elején ha sírt a kisebb,picit szoktam várni,majd a naggyal megnéztük mért sírt.

Sokat segíthet a nagy,ha engeded Neki.Pl kivinni a pelust a kukába.(Ez nálunk a fiam dolga,mert ebbe Ő nagyon jó.)

Vagy a krémet behozni ha anya elfelejti,illetve a tesó ruháit odaadni.

Hogy őszinte legyek,nem mindig bírom.

Ilyenkor nagy levegő,vagy morgok egy kört,és minden kicsit jobb.

Segítségem nincs igazán,de meglásd jobb is ha nincs.

Amíg van időd,pihizd ki magad,mert Én nem tudtam az elején megoldani az együtt alvást,felváltva aludtak.

Már már általában együtt.

Amikor alszanak szusszanj egyet.

Ha esetleg bármi kérdés felmerülne benned,nyugodtan írhatsz akár privit is.

Minden jót Nektek.