Érezted már, hogy nem akarsz magadnak szülni mégegy gyereket?

Hát ne haragudj, de ezt a gyereket tényleg mindketten nagyon akartátok? Ha igen, akkor csak muszáj vele megbeszélned, csak ne légy indulatos.

Ha meg csak te akartad igazán, akkor nehogy szülj magadnak még egyet. Most beírhatod a naptárba, hogy vagy szétmentek, vagy pokol lesz az életed.

Az én férjem sem volt aktív résztvevője a kislányunk mindennapjaiban kb 1.5 éves koráig. Aztán mikor már lehetett vele mókázni, beszélgetni, akkor változott meg minden. Azóta szétválaszthatatlanok! Együtt esznek, játszanak, sétálnak, és nem nagyon mennek sehova egymás nélkül.

Én is meg voltam ijedve az elején, de szerencsére jóra fordult minden.

Remélem nálatok is így lesz! :))

Szerintem várd meg, hogy hogy alakul a kapcsolatuk, és ennek fényében dönts!

Sok sikert!

3.voltam

Az első gyerekünkkel a férjem se foglalkozott, csak miután már tudott vele beszélgetni is. A másodikkal már némileg javult a helyzet, bár sokat dolgozik, max. az esti fürdetést vállalja be, azt se mindig, mert nem ér haza.

Viszont: ha te úgy gondolod, hogy "meg fogsz bolondulni segítség nélkül" két gyerekkel, akkor még várj. Nem tudom ugyan, miben lehetne megbolondulni kettővel (nekem is kettő van, illetve remélem, a napokban már három lesz, mert végre kibújik a pici), de ha így érzed, akkor várj egy kicsit.