Lakberendezés gyerekek mellett, felejtsem is el, normális ha elvárnám a gyerekeimtől hogy becsüljék a környezetüket?

Szerintem nevelés és természet kérdése is. Mi akkor költöztünk új házba, amikor a baba született, krémszínűre volt festve az egész lakás, minden bútor új volt, és van egy csomó orchideám. Az egyik barátunk (tapasztalt apuka) egyből mondta milyen szép lesz a fal, amikor majd tele lesz firkálva gyerekrajzzal, meg a szép virágaimnak nem lesz levele, virága. Meg is ijedtem akkor. De hála Istennek nálunk nem történtek csúnya firkálások, rongálások. Amikor pakolós időszakban volt, akkor elraktam mindent a szeme elől, majd 2 éves kora után minden dísz visszakerült a helyére. Ha hozzányúlt rászóltam. Azóta is hozzányúl, de rászólok minden alkalommal, hogy megnézheti, de utána tegye vissza. Mindösszesen egyszer firkálta össze picit a falat, rá is szóltam, meg hogy milyen csúnya lett, azóta ha meglátja, emlegeti is, hogy milyen csúnya maradt. Pedig amúgy imád firkálni. 3 éves múlt. Egy dolog van, amiért nem szólók, az a kanapé, mert az már elég undorítóan néz ki, azon az anyatejtől kezdve a levesig minden ráömlött, szóval akkor nem szólok, ha azzal művel valamit, mert tudom hogy egy-két éven belül lecseréljük.

Amúgy én azt is csináltam, hogy vettem aszfaltkrétát, és kívülről a házat meg a földet firkálhatja, azt úgyis lemossa az eső. Bent filctollat igyekszem nem sűrűn adni neki, csak amikor én is látom, mert tudom hogy azzal nagyon jó érzés firkálni. Persze nehogy azt hidd, hogy a lányom egy kisangyal, épp az ellenkezője, én csak ilyesmivel próbálom megakadályozni, hogy ne rongálja a környezetét.

Kicsit várj még idővel jobb lesz. Emlékszem nagy cula voltam már én is, és volt amikor festés közben a falra borult az asztalról a víz... Na gondolhatod, pedig már középsulis is voltam, az is véletlen volt.

Kinövik ők is a hebrencsséget. Rendszeresen, akár egy papagáj csipogom, kéz törlés, arc mosás, tedd azt le, ne vidd be... Így is mostam már lekvárt az ajtófélfáról...

Mi is minimalista szinten élünk, ehhez még hozzájárul az is, hogy gumival vannak összefogva a konyhaszekrények fogantyúi, a legjobb üvegtálam bánta, hogy "csak szólok". A virágok elérhetetlen helyen, mert úgy tűnik, nem lesz kertész a drága...

A konyhában a szép dolgok felét felváltotta a filléres műanyag, mert ha az esik, törik, nem sajnálom, de nem is szép látvány.

Pont a rajzolós korszak miatt olcsó és sikálható ikeás dohányzóasztalt vettünk, néha csak két-három naponta sikálom át. Szőnyeget se cserélek egy darabig, ilyenkor nyáron többször átmosom, de még előttünk a szobatisztaság.

A fiam módszeresen letépkedte a bordűrt a szobájában, és ez csak addig volt érdekes, amíg mérges voltam érte és megszállottan javítgattam, addig, amíg el nem fogyott a tapéta. Most maradt ronda, de nem érdekel, majd ha oviba megy, addigra aktuális lesz egy festés is, talán jobban megérti, hogy milyen ronda letépve.

Sok múlik a nevelésen, a mások dolgai iránti tiszteletre tanításon és remélem, valaha tényleg kinövik a "tank" korszakot. :)

Ne haragudj, de én soha nem értettem, hogy miért a gyerek diktál egy háztartásban. Miért kell az életünket úgy berendezni, hogy nyugodtan okozhat kárt, mert amúgy is átmeneti. Voltam többször ilyen lakásban, hát mit ne mondjak, nagyon lehangoló látvány.

Van három lányom, ketten már nagyok, a pici most 2,5 éves.

Egy kezemen meg tudom számolni, hogy mit tettek tönkre, vagy okoztak kárt.

Anyukám meghalt, drága bútorokat, szőnyegeket, étkészleteket örököltem Tőle, és eszembe sem jutott ezek helyett "olcsó" ( bár nem is annyira) Ikeás cuccokra lecserélni mindent. A gyerek nem buta, könnyen megtanítható, hogy evés előtt és után kezet mosunk, nem tapogatunk mindent össze zsíros, csokis kézzel. Én ilyen esetekben soha nem hagytam magára a gyereket, hanem rögtön mentünk kezet mosni, így esélye sem volt, hogy a falba kenje a csokit. Mindnek volt kis Ikeás asztala, kizárólag azon lehet rajzolni, nyomdázni, sehol máshol. A szülői háló tiltott terület, ott nincs rámolás.

Nálam az első perctől minden ugyanott van ahol lenni szokott, és nem tört el semmi, nem tépték a leveleket, sem a könyveket. A Tv, hifi mind térdmagasságban, eszébe sem jut a kicsinek piszkálni, mert tudja, hogy nem szabad.

Egyetlen kis firka került a falra, sajnos azt is egy vendég gyerek tanította a kislányomnak. Nagyon haragudtam érte, azóta is szégyenli magát.

Én azt gondolom, ha eddig nem úgy nevelted a gyerekeidet, hogy vigyázni kell a környezetére, akkor elég nehéz lesz ennyi idősen elkezdeni, de soha sem késő.

Én attól bolondulok meg, hogy mi vigyázunk mindenünkre, és ne bántódj meg kedves kérdező, de ha egy olyan család jön hozzánk látogatóba mint Ti, akkor kapásból leamortizálják a lakásunkat. Mert ez is benne van a pakliban, hogy ha otthon lehet a falat tapperolni zsíros kézzel, akkor máshol is, pedig nem ez a normális viselkedés.

Vendég gyerekek nálunk mindig sokkal több kárt okoznak mint a sajátok:((( A minap is a drapp székbe törölte a vendég gyerek a barackos kezét:(((