A férjetek mennyire ért egyet veletek a baba dolgok vásárlásában?

Nálunk én vagyok az, aki nő létére utál vásárolni. Ha muszáj, akkor inkább neten, csak plázába/üzletbe ne kelljen bemenni. (Külön szenvedés magamnak vásárolni, mert azt kénytelen vagyok a helyszínen felpróbálni, ezért oda kell mennem)

Viszont imádok és tudok is elég pofátlanul alkudni. Bár keret lett volna rá, rákattantam, hogy minél olcsóbban hozzuk ki a gyerekcuccokat. Ebay-en sikerült megvennem egy komplett babakocsi készletet 20 rugóért (isofixes talppal, hordozóval, tényleg mindennel), ami újonnan 200 körül lett volna. Kis kosz van rajta, de 5 rugóért 70 fokos gőzborotvával megoldják.

Bútort is használtan találtam, szép és újonnan az is 3-4-szeres áron lett volna.

Közben lakást is kellett venni, ott igazán kiereszthettem a karmaimat alku terén. Csak a megspórolt/lealkudott összegeket figyelembe véve 2 misivel előrébb vagyunk, ezt valószínűleg lakásfelújításra fordítjuk majd.

Egyébként a férjem az, aki képes becsábulni egy boltba - legalább nézegetni, ha nem is vásárol. A legelső ruhát is így vettük meg, hogy behúzott egy plázába ruhákat nézni. Én 5 perc után tikkeltem a tömegtől, ő csorgó nyállal nézegette a babacuccokat, meg a "nézd, tigrisnek is öltöztethetjük" jellegű overall-okat :)

Ezért a tényleges bevásárlást ő végzi, egyúttal a szüleimet is nehéz lelőni, ők is túlmozgásosak a témában.

Aztán a férjem haveri köréből, munkatársaitól is rengeteg "ááá, itt áll halomban, a gyerek rég kinőtte, szívesen odaadom" cuccot kaptunk. Szerintem felét fel se tudja majd venni, mert előbb kinövi :)