Van itt olyan szülő, akinek a gyereke egyáltalán nem nézhet tévében mesét/rajzfilmet? Hány éves a gyerek? Mennyire működőképes ez a módszer?

Egy közösségben, pláne a gyerekek között, aki más, az mindig kitűnik, kiszúrják, kiközösítik.

Ezért is mondom, hogy a ló egyik oldala az, aki a tévé előtt ülteti állandóan a gyerekét, te pedig a másik oldal vagy, aki egyáltalán nem engedi. Az egészséges döntés a kettő között van, nem a tied és nem a másik oldal.

A fiam négy és fél, nem néz mesét. Az óvodában, gyerek közösségben semmi gondja nem volt ezzel eddig. Nagyon okos, fantáziadús fiú, jellemző hogy valamit elkezd játszani magától, és a többi gyerek csatlakozna hozzá, utánozni kezdi.

Különben meg elég megdöbbentő, hogy ezt a "kisgyereket TV-vel fejleszteni"-dolgot mennyien bekajálják.

Én meg téged sajnállak, hogy azt gondolod, csak két véglet létezik. Az intelligens, okos gyerekek, akik még hírből sem ismerik a tv-t és a butyuta, kezelhetetlen, neveletlen kölykök, akik 0-24-ben butyuta meséket bámulnak a tv-ben.

Egyébként szerintem az is tapasztalat, ha valaki leírja, hogy szelektálva mit nézhet a gyermeke a tv-ben. Téged csak egy oldalról érdekel a téma, a saját igazadat akarod bizonyítani. Abból is sok mindent lehet levonni, hogy a tizenakárhány válaszból 2 volt az, aki neked tetsző választ adott.

A kérdező nem véleményt várt a Tv nézésről, hanem szerette volna tudni, hogy ahol nem néznek TV-t, ott hogyan működik a módszer.

Funkcionális analfabétizmus, ismerős fogalom?

Láttál már gyereket közelről, így aztán pontosan tudod, hogy minden rajzfilm rossz. Remek logika, gratulálok. Fintor Zsófi válaszait pedig szeretni szoktam, de azt azért jegyezzük meg, hogy az, hogy 1 évesen nem néz mesét, igazán nem nagy szám. Később szokták kezdeni.

Egyébként nagyon egyszerűen működik a módszer, nem kapcsolod be a tévét, nem mész rá a YouTube-ra, és kész. Ahogy tették ezt az emberek évezredeken át. Ha a gyerek érdeklődik, elmondod, hogy butaság. Az én gyerekeim néznek mesét, de erősen szelektálva, nem mesecsatornán, hanem neten, és hiába jár a nagyobbik oviba, soha nem volt gondja abból, hogy nem néz minden vackot. Múltkor emlegette a Pókembert, amikor két ovis társa is az volt farsangon, de lecsengett nagyon hamar. Ezért senkit nem fognak kiközösíteni

Nálunk nem volt tiltva a tv nézés, csak erősen kontrollálva. A kisfiam nem nézett mese csatornákat, hanem mondhatni kizárólag ismeretterjesztő csatornákat, a Da Vinci Learning a kedvenc máig. Klasszikus meséket persze láthatott, de azt is inkább olvastam neki.

Oviban semmi hátránya nem volt emiatt. A többiek elmondásaiból, behozott játékaikból, ruhán, cipőn, táskán lévő figurákból ő is ismerte a rajzfilm hősöket, a többiek észre sem vették, hogy ő nem látta ezeket tv-ben.

Ellenben annyi, de annyi fizikai, biológiai, kémiai tudást szippantott magába már 4-6 évesen, és most 9 évesen is ezek a témák érdeklik. Most már maga kutakodik a neten, állandóan kísérletezik, bütyköl, terveket készít stb. És ezzel teljesen elkápráztatja a kortársait.

az vagyok,aki azt írta,hgy olyan közösségbekell járatni ahol a többiek se tévéznek:

nem térek magamhoz,hogy nem elég,hogy ennyien bámulják nonstop ezt a győzikésvalóvilágos szemetet,de el is hiszik,hohy ez jó.

Bár sajnos mindig a nagy tömegekre volt jellemző -már elnézést-hogy mosolyogva mennek a többiek után a többi birkával és még a vágóhídon is füvet keresgélnek naívan.

Egyébként vannak olyan közösségek ahol nem így gondolkodnak az emberek,pl a Waldorfosok se nagyon tévéznek,bár a magam részéről nem szimpatizálok az antropozófiával,szívesebben ajánlom a keresztény közösségeket. Vannak nagy családos katolikus ismerőseim,egyházi suliba járnak a gyerekeik,tök jó közösségi élet van,tévé elvétve,és nem megy reggeltől-estig az ájtatoskodás,tök normálisak.