Miért vannak megőrülve a mai fiatal lányok, hogy gyereket akarnak már vállalni úgy, hogy alig van munkatapasztalatuk és félretett pénzük arra, hogy felneveljenek egy gyereke?

Nem tudom régebben is ekkora mánia volt-e ez, de manapság én is ezt látom, és megdöbbentő egyszerűen.

A fiatal anyuka és apuka nem érdekel, mert hát maguknak gyártják a szar életet, az ő bajuk. De hogy egy újszülött életét miért teszik tönkre a saját felelőtlenségükkel, azt felfogni nem tudom, és sajnálom is ezeket a babákat nagyon.

az én ismerőseim körében is ugyanezt tapasztalom. 20 max 24 évesek és valamelyiknél már 2 gyerek is van. nem tudom hova sietnek. amúgy némelyiknek egyáltalán nincs iskolája, vagy a gyes alatt jár valamilyen okj-ra(ez még a jobbik eset, de ő is kinlódik, mert nem veszik fel bölcsibe a gyereket, de iskolás koráig sem lehet otthon lenni vele).

hozzátenném magamat sem tartom különbek tőlük, mert én meg a másik véglet vagyok. 22 évesen már lassan másfél éve dolgozom és próbálok egy kis karriert csinálni amíg nem leszek ott hogy családot alapítsak.

Nem tudom, en csak a sajat elkepzeleseimet tudom elmondani, hatha kihamozhato belole valami, lepontozni felesleges.

22 eves vagyok, egy diplomam mar van, most kuzdok a masodikert, az egyetem mellett evek ota dolgozom. A parom 30, most diplomazik, mindig is dolgozott es jol elt, most is jol elunk a szaktudasanak hala, az en leendo diplomammal pedig garantaltan jol fogunk elni.

Mindig is meg akartam teremteni a megfelelo hatteret ahhoz, hogy fel tudjak nevelni egy gyereket, ez szamomra azt jelenti, hogy van szakmam/diplomam, dolgoztam es felretettem annyi penzt, ami nem csak a kezdeshez eleg, hanem jo ideig biztositja azt, hogy a gyerkoc megkapjon mindent, amire szuksege van. Mindig ugy kepzeltem el, hogy 25-27 eves korom korul ezt el is tudom erni, szerencsesnek mondhatom magam, hogy ez valoszinuleg sikerulni is fog, a szuleim tamogatasa nelkul. De emellett megvan bennem az, hogy szeretek dolgozni, sose az volt a cel, hogy na akkor ha 23 evesen allok majd ugy anyagilag es lelkileg, akkor 23 evesen szulok, nem ez az elso, de szamomra az fontos, hogy 30 elott szuljek.

Inkább manapság az a divat,hogy 35-40 évesen szülik az elsőt.

Egyébként nem tartozik rád ki mit miért csinál,van akinek 20 évesen már mindene meg van vagy önerőből vagy segítséggel de előrébb van,mint egy 40 éves.

Nekünk korán jött a baba főiskolások voltunk,persze biztos hihetetlen,de védekeztünk rendesen,de hát mindig ott van az esély a terhességre,csak a tudatlan ember hiszi,hogy 100%osan véd bármi is.

Nos félre tett pénz nélkül fiatalon 20-21 évesen vállaltuk,tessék kövezz meg, ennek már több,mint 4 éve lediplomáztunk,párom egy szakmát is csinált,épp a második diplomámat szeretném megcsinálni most kezdtem,mindketten dolgozunk fiam 1,5 éves korában álltam munkába,addig csak a párom dolgozott,egyéni tanrenddel végeztem el az iskolát,külön élünk albérletben,önerőből.

Terveink szerint 24-25 évesen szerettük volna az első gyereket,az élet nem így hozta,de nem bánjuk.

Mellesleg sokkal nagyobb felelőtlenségnek tartom amikor 40hez közel szülik az első gyereket és nem azért mert egészségügyi vagy pártalálási szempontból hamarabb nem jött össze,hanem mert halogatták,és 90%ban nem sokkal állnak jobban,mint 20 évesen álltak.

Engedd meg mindenkinek,hogy eldöntse mit szeretne,hogyan szeretne,attól,hogy ismerősöd nem látsz bele az életébe,manapság nagy divat 25 évesen anyucival lakni és bulizgatni,mint gimisként,de nem mindenki ragadt meg ezen a szinten.

Emellett a gyerekvállalás nem egyenlő azzal,hogy megáll az élet,onnantól nem lehet sehova eljutni,végzettséget szerezni stb.,persze nyilván ne 16 évesen szüljön az ember de 20 évesen már bőven nem korai.