Ma mondtam el legjobb barátnőmnek, hogy babát várok. Nem gratulált nem kérdezett semmit. Annyit mondott "gondoltam"!?

Én is hasonló helyzetben voltam. Gyerekkori, de nem legjobb barátnőm újságolta a hírt, hogy a második babáját várja. Elmosolyodtam. És megállapítottam, hogy akkor igaz a hír, amit a szüleimtől hallottam. DE akkor nem tudtam rávágni, hogy gratulálok :(

Ugyanis mi is próbálkozunk a babával, de nem jön :( és olyan igazságtalannak éreztem abban a pillanatban....

DE egy hét múlva, már feldolgoztam, és tudtam örülni neki :) kérdezgettem, hogy van, meg minden...és gratuláltam is.

Adj egy kis időt neki! reméljük ő is magától mondja majd!

Ha fordítva történt volna...biztos leblokkoltam volna én is.... és rosszul esett volna....

nekem eszembe jutott egy másfajta történet is,

bocs, jó, hogy nem ilyenek vagytok, de ez is létező szitu

egy ismerős csaj borzasztó, önsors rontó életet él, mindig börtöntöltelékekkel áll össze, akik őt is lehúzzák, verik. A szülei tartják el 40 éves korában is, sehol nem találja a helyét. Ez a pasija is veri ... olyan se veled, se nélküled kapcsolat...

Bejelentette boldogan, hogy ettől a pasitól terhes, és "legalább ez a gyerek lesz neki az életben".

Hát, csak a gyereket tudtam sajnálni ! :(