A Waldorf intézmények miben különböznek a hagyományos intézményektől?

Igen, ezzel a sztereotípiával én is találkozom, hogy csak öko-bio-vegán családok gyerekei járnak ide :) Én azt gondolom, hogy a társadalmunk színes, éppúgy élnek benne oltásellenes biomamák, mint mások, megismerni és megérteni valakit sosem hátrány, csak előny lehet. Nagyon tetszik, hogy ezekben az intézményekben van lehetősége a gyerekeknek a gyakorlati életben megtapasztalni a különböző irányokat, mezőgazdasági gyakorlat, szociális gyakorlat, de már oviban is a főzés, kézimunkázás, házimunkák, stb. ÚGy érzem, magas a tolerancia a másság iránt, legyen az családi, társadalmi helyzetbeli vagy fizikai eltérés. Elképesztő a nyugalom és barátságos hangulat, amit már az első nyílt napon is éreztem. Tényleg egy más világ, nincs rohanás, stressz, számonkérés, a feszültség mértékét és az elvárásokat a gyerekek életkorához és lelki érettségéhez igazítják. Lassan, türelmesen haladnak és feltesznek olyan kérdéseket a reggeli beszélgető körben, mint "hogy érzed magad", "mi történt veled tegnap", a gyerekek nem félnek egyetlen tanártól sem, nem félnek hazaérve mesélni a napjukról, nem félnek megmutatni a bizonyítványt, nem félnek nemet mondani (itt jegyezném meg, hogy ezt mennyire kiveszendőnek érzem a társadalmunkban. Nem mernek nemet mondani az emberek, felnőttként sem, sem a munkahelyükön, sem a társas kapcsolataikban, nem mernek kiállni magukért, az elveikért... sokaknak elveik sincsenek. Félnek mozdulni, változtatni, akár költözni, mást/jobbat/boldogabbá tevőt keresni akár munkában, akár párkapcsolatban, stb.) Ezeket a dolgokat meg lehet tanulni már egészen kicsi kortól. De ehhez a gyerekek tisztelete kell, olyan felnőtt, aki nem neveti ki a gyereket azért, mert nemet mond, és nem bünteti érte, hanem motiválja, hogy ő is akarja csinálni. Nem megtöri, hanem behívja a "körbe".

A vallásosság igen, szerintem is megjelenik. Állami sulikban is van karácsony, húsvét, stb., tanulnak a Bibliáról, tudják, kicsoda a kisJézus a jászolban, mégsincs megszólva a suli. Ezért fura ez nekem. Annyival több, igen, hogy minden nap mondanak fohászt (ez általában természeti témájú), hogy ne felejtsük el sosem, hogy mekkora kincs a testünk, lelkünk, hogy mekkora kincs a természet, a Föld, ami körülvesz, stb. Ehhez a témakörhöz tartozik az a hozzáállás is, hogy a gyerek nem egy fehér lap, amire a tanár/szülők írnak és lesz belőle az, akit ők kigondolnak. Hanem születésétől fogva valaki, kész tervvel, amit segíteni kell kibontakoztatni. Szerintem tisztelendő igyekezet az, hogy megkérdezik, mi akar lenni, legyen az vízvezetékszerelő vagy mérnök, és segítik annak megvalósulásában. Nem azért, mert jól fizet, nem azért, mert menő, nem azért, mert állambácsi ezt kéri, ezt támogatja, hanem azért, mert ő maga ebben teljesedhet ki igazán. Ekkor lehet olyan munkahelye, ahova nem azért jár, mert tekeri a kereket, és utálja már előre minden napját, hanem szívesen megy, mert ebben érzi jól magát. Ezek szerintem nagyon fontos dolgok, ha a teljes életet nézzük és nem azt, hogy hány évesen tanult meg olvasni. Ez részletkérdés, a végeredmény a lényeg. Hogy tud, és szeret (!!) olvasni. És ha ehhez nem egy év kell valakinek, hanem három, én azt gondolom, érdemes rászánni. Korrepetáltam már olyan fiatalt, aki azért nem tudott rendesen tanulni, mert nem vették észre, hogy egyáltalán nem érti, amit olvas, és már 16 éves volt, szegény.

(A 21. válaszolónak, a 20. vagyok.)

Jókat írsz, erről eszembe jutott, hogy bennem az szokott fura érzéseket kelteni, hogy vannak, akik óvodától arra akarják nevelni a gyereküket, hogy majd tökéletesen sikeres tudjon lenni a világban – a mostani világban. Csak azt felejtik el, hogy a világ változik, sőt, változnia is kell, és ez pont a gyerekeink által lesz lehetséges. Ha őket arra trenírozzuk, hogy „viseld el a szadista tanárodat, mert úgyis lesz egy szadista főnököd”, akkor bebetonozzuk a rosszat, változtathatatlannak fogadjuk el. Engem ez ijeszt meg leginkább.

„Állami sulikban is van karácsony, húsvét, stb., tanulnak a Bibliáról, tudják, kicsoda a kisJézus a jászolban, mégsincs megszólva a suli. Ezért fura ez nekem.”

Karácsonyt, húsvétot mindenki tart ma hazánkban, akár vallásos, akár nem. Az iskolákban pedig csak most vezették be a kötelező hittan/erkölcstan oktatását, amivel én nagyon nem is értek egyet. Azzal egyetértek, hogy a gyerekeknek érdemes megismerniük minden világképet, vallást, ha jól tudom, szabadvallás néven a W.-ban tanulnak mindenről. Ez tök jó.

Az antropozófia viszont egy külön kis vallás tulajdonképpen a maga sajátos szabályaival (mint a foci tiltása az ilyen-olyan energiaáramlások miatt), és ne érts félre, ezzel sincs gond, de valaki vagy hisz benne, és tartja magát hozzá, vagy nem.