Gyerekesek! Szoktátok irigyelni a nem gyerekeseket?

Én egyáltalán nem irigylem a gyerekteleneket. Soha nem fogom elfelejteni, milyen magányos tudtam lenni amikor még szingli voltam...pedig voltak - vannak barátaim, jártunk ezerfelé, mégis este amikor hazamentem az üres lakásba, sírni tudtam volna...mindig is arra vágytam , hogy családom legyen és boldog vagyok, hogy megadatott (két kislányom van).

De ismerek olyat, aki gyűlöli az életét, amióta gyerekei vannak.

Nem.. De a napokban már mondtam olyat, hogy olyan jó kis nyugis éetem volt, doloztam és hazamentem a macskámhoz filmet nézni, eljártama barátaimhoz és mécsest gyújtottam a nappaliban bor mellé egyedül is, ha olyan kedvem volt. Aztán jött a férfi, a gyerek, a gyerekek, ment a macska (elpusztult), nincs bor, nincs mécses - legalább nem gyullad fel semmi - és a munkahely után itthon is a káosz vár, a barátaim meg szintén beadták a derekukat és tuti senki nem ér rá, amikor én véletlenül.

Az életemnek ezt a pár klassz évét azért sajnálom, de nem másokat irigylek, mert én is családot akartam végülis egyszercsak és így is lett.

és milyen erdekes, hogy mi, akik ezt igy gondoljuk, mint a 11. es 13. hozzaszolo, le leszunk pontozva azok altal akik nem ertenek velunk egyet (es ez most nem a pontozosdirol szol de a lepontozas igenis egy velemeny nyilvanitas) mert azt gondoljak alszentek vagyunk es valojaban irigyek es boldogtalanok, pedig mi komolyan ugy gondoljuk ahogy irjuk :)

6-os