Mennyire etikus így teherbe esni?

Istenem, ennyi elvadul ostoba embert.

Szerintem egyáltalán nem lenne rossz a gyerekednek, csak azért mert te vagy neki.

Igaz kell férfi minta, de hidd el meg fogja találni ki az akire fel tud nézni és megfelel neki férfi mintának.

Az én véleményem, hogy ha valóban annyira szeretnéd, sokkal jobban járna, mint egy hullámzó, vitákkal, veszekedésekkel, érzelmi bizonytalansággal teli kapcsolatban/házasságban nevelkedne, amilyen általában a kapcsolatok nagy része :).

Mielőtt úgy döntenél, hogy így vállalsz gyereket, menj el egy gyerekpszichológushoz, és kérdezd meg, hogy milyen hatással van egy gyerekre és az anya-gyerek kapcsolatra, majd később, ha felnő az életére, ha ilyen megfontolásból nő fel apa nélkül, meg úgy általában arról is, hogy milyen hatása van annak, ha csak úgy szimplán apa nélkül nő fel.

27/N

Nekem együtt voltak a szüleim, de bár külön lettek volna, talán akkor lett volna egy kevéske gyerekkorom.

Ettől függetlenül én azt gondolom nem tudod mi vár rád..

Egyrészt a gyereknek szüksége van egy férfi mintára, másrészről pedig.. lesznek nehéz pillanataid ha mégis belevágsz.

9 hónap alatt rendkívül sok vizsgálaton kell megjelenni ahol az anyukák döntő többsége mellet ott ücsörög apuka aki fogja a kezüket, simogatja a hátukat és lesi minden kívánságukat.. és ott leszel valahol köztük te.

Egy UH után friss képpel a kezedben boldogan mész haza és minden vágyad hogy ezt a boldogságot valakivel megoszd, de otthon üres a ház. Nagyszülő, testvér nem ugyan az.. majd rájössz te is.

Amikor a baba megszületik, meglátod és onnantól a lelkiismereteddel is el kell majd számolnod, mert mardosni fog abban biztos lehetsz, ha igazán szeretni tudod a gyermeked.

Másik dolog pedig a gyámügy, akik be fognak hívni és nem épp te leszel a szívük csücske ha nem leszel hajlandó az apa nevét bemondani, a gyermek jogaira fognak hivatkozni és bizony igazuk is lesz.

Arra pedig készülj fel, hogy a baba nem marad mindig baba. Nőni fog és kérdezni.. és akkor nem mindegy hogy milyen választ adsz. Nem mindegy milyen példát mutatsz annak a kis embernek.

Aztán kamasz lesz, lázadó korba lép, keresi hogy ki ő, honnan jött, hová tart és itt nagyon fontos hogy biztos gyökereket tudhasson magáénak. Még ha a szülők nem is élnek együtt, de tudja a gyerek hogy honnan származik. Nem is tudod mennyire fontos része ez a személyiség fejlődésének.

Szóval ha mindezek ellenére te mégsem hallgatsz ránk és bevállalod amit szeretnél, legalább egy valaki legyen az a férfi, írd fel a nevét, címét, telefonszámát egy papírra és jól őrizd meg arra az időre amikor a gyereked majd könyörtelenül számonkéri az életét rajtad.

Érdekes a férfiakról kialakított elképzelésed. Az én férjem ezeket nem csinálja. Nem gondoltál még arra, hogy a kulturáltabb részéből válassz párt?

Persze, ha ez a véleményed, nem az én válaszom fogja megváltoztatni, de azért tudd, hogy létezik olyan férfi is, aki tiszta, rendes, kedves, támogat, nem szereti a konfliktust, és mégcsak a gatyája sem szaros. Az enyém ilyen, és a környezetemben is sok ilyen van. Rengeteg oromtol fosztanam meg magam, ha o nem lenne nekem. Azert azon gondolkozz el, hogy ki, es miert hitette el veled ezt az altalanosito elkepzelest, es ha te magad voltal, akkor mitol is felsz igazan.

A gyerekkel mit csinalsz majd amugy, ha szaros lesz a gatyaja, beledkot, sorozik, bufog? Merthogy erre tobb esely van egy gyereknel, mint egy atlag ferfinal:)

Fura elképzelésed van a férfiakról. Gyerekvállalás előtt inkább ezzel kellene először foglalkozni, hátha rendbe jönne az életed.

Nőként mondom, hogy kissé sértő ráfogni az összes férfira, hogy szaros gatyában jár, mindenbe beleköt és csak a tévé előtt böfög.

Próbálj más közegben ismerkedni, mert valamit nagyon rosszul csinálsz.

Alkalmi kapcsolatban meg elég rizikós védekezés nélkül szexelni, sosem tudhatod, kinek mi baja van, mit kapsz el tőle (feltételezem, aki ilyenbe belemegy, nem veled csinálja először).

Lehet, hogy most úgy látod, milyen szép lenne az élet egyedül egy babával, de marha nehéz lesz ám. Nem lesz ott senki, aki segít, nem lesz ott senki, akivel megoszhatod a szép pillanatokat. Én biztos nem vállalnám, de úgy látom, te már eldöntötted.

Az etikusság a legkevesebb, a többi tényezőn kellene elgondolkodni.