Kismamák, tartjátok a kapcsolatot a kollégákkal, a főnökötökkel?

Amikor eljöttem onnan, utána kb fél évig 2-3 kolláganővel e-mail-eztünk elég sokat. Meg Face üzenet. Aztán ezek egyre ritkultak, ha írtam, akkor 3-4 nap múlva írtak vissza. El is maradt ez az egész levelezgetés.

Főnökömmel soha nem voltam annyira jóban, h beszéljünk most, h itthon vagyok.

Viszont van 2 régi kolláganőm, az egyikkel egyszerre lettünk terhesek, a másiknak kicsit később lett babája, velük a mai napig nagyon jóban vagyunk és minden nap váltunk üzenetet / találkozunk / beszélünk telefonon.

Nekik is ugyanaz a tapasztalatuk az ott maradt kollégákkal, hogy amíg ők is dolgoztak , meg utána pár hónapig sokat beszéltek, aztán eltűntek a kollégák, nem válaszoltak levélre, meg ilyenek.

A régi munkahelyemen nem lettem olyan nagyon jóban senkivel, nem is olyan volt a munkánk, hogy erre lehetőség lett volna, meg ott elég gyakran cserélődtek is az emberek, így onnan nem tartottam a kapcsolatot senkivel, amikor elmentem gyed-re. Nem is állt szándékomban amúgy sem visszamenni oda baba után.

Most ismét terhes vagyok, ha elmegyek táppénzre, meg majd gyed-re, tuti tartani fogom a kapcsolatot a kollégákkal. Lett közöttük egy nagyon jó barátnőm is, de a többieket is nagyon megkedveltem. Itt amúgy is szokás az, hogy időről időre bejönnek látogatóba azok, akik éppen babáznak, és a közvetlen kollégák el szoktak menni babalátogatóba is.

Nálunk közel kétszázan dolgoznak, nem mindenki ismer mindenkit, mert a megyében több városban vannak szétszórtan, de én a központban dolgozom, úgyhogy én ismerek mindenkit, meg engem is ismer mindenki, mert szinte mindenkinek van nálam intézni valója időről időre. Mondjuk, mivel elég nagy az átjárás egyik helyről a másikba, mindenkinek van ismerőse minden irodánkban, úgyhogy azért legalább hallomásból mindenki tudja, hogy ki kicsoda. Na meg itt a babaszületés sem ritka esemény, javarészt főleg nők dolgoznak nálunk, és sok a fiatal, 25-35 közötti.