Hogyan vettétek rá magatokat, hogy gyereketek legyen?

Ez nem egy olyan dolog,amire ráveszed magad. Ezt vagy szeretnéd,vagy nem. Sok nő korábban vállal gyereket,mint szeretne,ugyanis a partnere ezt akarja. Ebből persze jó és rossz is kisülhet! Èn azt tanácsolom,hogy ha erre az egyre is úgy kell "rávenned" magad,akkor beszèlj a pároddal,hogy várjatok még. Csak azért nem jó szülni,mert a másik akarja! Idővel az emberek többségében kialakul a gyermek utáni vágy,és ha mindketten akarjátok,az az igazi.

Az ismerettségben van 2 nő aki a férje miatt vállalt gyereket,egyikük végig,a mai napig tehernek érzi és sok a vita emiatt is. A másik a terhessége alatt kivirult és nem bánta meg a döntést. Ezzel csak a baj,hogy nem tudni előre te melyik leszel a 2 közül. Én egy őszinte beszélgetést javaslok nektek.

Nekem a mostani párom (vőlegényem) életem első férfija, akivel szerettem volna gyereket.

A gyerekeket mindig kedveltem, de egyik férfi mellett sem álltam rá késznek, pedig hosszú két kapcsolatom volt előtte.

Most kismama vagyok, így is terveztük. :-)

Ami érdekes, hogy ő imádja a gyerekeket, de neki sem volt előttem olyan asszonykája, akivel közösen szeretett volna egyet.

Úgyhogy szerintem a megfelelő pár kérdése a gyerekvállalás.

Ha kötelezőnek érzed, inkább ne vállalj.

A terhesség még akkor is nehéz, ha az ember nagyon akarja a babát. Én/mi nagyon akartunk gyereket. Mégis egy-egy rossz laboreredmény, hízás, fájdalom miatt olyan dolgok hagyják el a számat vagy olyasmiket gondolok, amikre nem vagyok büszke. Vagy, amikor nem tudok felmenni a lépcsőn, vagy ha helyet kell kérnem a metrón, vagy ha a gyógyszertárban suttogva kell kérni az aranyérkenőcsöt...

Ha mindezt úgy kellene eltűrnöm, hogy magát a gyereket se akarnám, nem is tudom, hová lennék. Így van miért kibekkelni a terhességet, hiszen akarunk babát. Persze, most úgy érzem, hogy első és egyetlen próbálkozásunk volt ez, de ez később még változhat.:)

34hkm, 28N