Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Hogyan tegyem túl magam azon,...

Hogyan tegyem túl magam azon, hogy nem lehet több gyermekem?

Figyelt kérdés

Nem egészségügyi akadálya van, hanem a Férjem nem szeretne többet (egy fiúnk van). Tervezett gyerek volt.

Sokat beszélgettünk róla, nem fogja meggondolni magát.

A gyerekvállalásnak közös döntésnek kell lennie, így kénytelen vagyok lemondani róla :-(

Jó Férj és jó Apa, így emiatt nem fogunk külön válni.

Az okokról is beszéltünk. Egyszerűen nem szeretné elölről kezdeni. Elég egy gyerek.

Hogyan fogadjam el, hogy ne ekörül járjon folyton a gondolatom?


2016. ápr. 23. 14:57
1 2 3
 1/21 anonim ***** válasza:
48%

Nem tudom. Nàlam ez vàlòok volt.


Teljesen elzàrkózik?

2016. ápr. 23. 15:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/21 A kérdező kommentje:

Teljesen :-(

Többször beszéltünk róla. Higgadtan is,és többször sírtam is. Tudja, hogy én szeretnék második gyereket is.

Emiatt nem válnék el. Van egy közös fiúnk. A házasságunk jó, a gyerekkel foglalkozik.

Nem dobnék el mindent a bizonytalanért.

34 éves vagyok. Kicsi az esélye, hogy rövid időn belül találnék valakit, aki elfogadd gyerekestől, és szeret.

Mire összejönne egy gyerek már közel lennék a 40-hez is.

A fiam mindennapjaiból se venném el az Apját, akit imád, azért, hogy én újra babázhassak.

Nagyon nehéz :-(

Persze közbe reménykedem, hogy meggondolja magát miattam, de ezzel sose hiteget.

El kell valahogy fogadnom, hogy egygyerekes család maradunk.

2016. ápr. 23. 15:11
 3/21 anonim ***** válasza:
89%

Sokmindenbe belegondolhatsz, ami segítheti ennek elfogadását.

-Nézd azt, hogy hányan vannak olyanok, akik nagyon megküzdöttek, hogy egyáltalán egy gyerekük is legyen. (egészségügyi akadályok, problémák), és nem fognak nekivágni még egyszer. Hozzájuk képest szerencsések vagytok. Vagy azok, akik anyagi okokból vállaltak csak egyet, mert többet nem tudnának már eltartani, így is szerényen élnek. (Ilyen megfontolt emberek is vannak, bár csak két párt ismertem eddig)

-Nézd azt, hogy hányan vannak olyanok, akiknek eleve nem lehetett gyerekük, akár magánéleti, akár egészségügyi okok miatt. Hozzájuk képest szintén szerencsések vagytok, hogy van egy gyereketek.

-Nézd azt, hogy hányan vannak olyanok, akiknek problémás a családjuk. Akár súlyos beteg/fogyatékos a gyerek, akár otthagyta őket a párjuk, és egyedül kénytelenek nevelni a gyereket. Belegondolva, még mindig jobb helyzetben vagy, Jó Férjjel és Apával az oldaladon, ahogy azt Te is megfogalmaztad, és látod is, amit Férjed nyújt, nemcsak természetesnek veszed.


Fentiek arra a gondolatra épülnek, hogy ne vedd természetesnek amid van, hanem fogd fel ajándékként, így talán könnyebb elfogadni, hogy nem lesz több gyereked.


Más: Nem akarok hiú reményeket kelteni, meg eléggé lezártnak tűnik a téma a te elmondásod alapján, ráadásul nem adtál meg még kétségekre utaló jeleket sem, de idővel változhat a Férjed hozzáállása is. Lehet, hogy a fiatok fogja idővel kérni, igényelni, hogy legyen egy testvére, így elgondolkozik rajta az apja. Lehet, hogy ködbe veszek az első időszakok-(ami az elölről kezdéshez társul) és újra elkapja a kedv később egy gyerek iránt.


Hogy ne ekörül járjanak a gondolataid. Tudod, ne gondolj a fehér elefántra-akkor biztos, hogy rá fogsz gondolni.

Ehelyett inkább próbáld meg elfoglalni magad olyan célokkal, hobbival, amit igazán élvezel, szívesen csinálsz/csinálnál, és használd ki, hogy több időd van/lesz így, mintha két/három gyereked lenne.

2016. ápr. 23. 15:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/21 anonim ***** válasza:
100%

Az utolsó gondolatom nem volt jól megfogalmazva, ami a Ne gondolj a fehér elefántra! mintára épült, de remélem érthető, hogy mit akartam kifejezni ezzel. Mindenesetre kíváncsi vagyok, hogy mivel indokolja azt, hogy nem szeretne több gyereket. Mi az, amit nem szeretne elölről kezdeni? Nem muszáj leírni, vagy akár priviben is megteheted.

Te is eléggé átgondolt vagy, ami a párkapcsolatod értékét illeti, és becsüllek érte. Remélem, eljuttok egy békés lelkiállapothoz mindketten, ami a gyerekvállalás kérdéskörét is illeti.

2016. ápr. 23. 15:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/21 A kérdező kommentje:

3-as!

Köszönöm! Igazad van,és nagyon elgondolkoztató amiket írtál.

A fiúnk (6 éves),és ő szeretne kistesót. Szokta mondogatni,hogy mindenkinek van már az oviba, csak neki nincs.

Persze nem tudja pontosan mivel járna egy újszülött érkezése. Nem tudnának együtt játszani.

A Férjem ilyenkor azt gondolja, hogy én kértem, hogy mondogassa ezt.

Részemről nem teljesen lezárt az ügy.

A mindennapjainkat nem szeretném tönkretenni ezzel.Nem szeretném ha úgy érezné ráerőltetem.

Ő nem szeretne többet, ezt határozottan elmondta többször.

Így egyenlőre kénytelen vagyok én megbarátkozni ezzel a helyzettel.

2016. ápr. 23. 15:22
 6/21 anonim ***** válasza:
100%

1#es vagyok


Értem,hogy miért nem akarsz tovàbb lépni. Nàlam màs volt a helyzet,mi 3at akartunk 1 lett és nem akart többet,àtverve éreztem magam. Aztàn még kiderült ez az.

De csak 23 voltam akkor.


Jò gondolatok amiket a màsodik ìr. De ezt egyedül te fogod tudni,hogy mi az ami segìt. Új hobbi,munkàba merülés. Jobban koncentràlsz a fiadra.

Vagy beszélgettek róla sokat. Ez is segìthet.

2016. ápr. 23. 15:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/21 anonim ***** válasza:
* bocs azaz a harmadik. A màsodik Te voltàl.
2016. ápr. 23. 15:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/21 A kérdező kommentje:

Kényelmi szempontból nem szeretne többet.

Ne kelljen újra éjszakázni.

Egy kisbaba napirendjéhez alkalmazkodni. (Mi mindig betartottuk a fiúnknál az evés, alvás időket. Ha de. volt programunk alvásra hazajöttünk, és csak 15 óra után mentünk el újra.)

Már elég nagy. Lehet jönni-menni, utazni.

2 gyerekkel később 2 felé menni oviba, iskolába, külön órákra.

Ilyesmi kifogásokkal indokolja.

2016. ápr. 23. 15:27
 9/21 anonim ***** válasza:
95%

Az a baj, hogy ezek kifogások. És ahogy írtad, két ember közös döntésének kell lennie. Nálatok ez nem így van, ő döntött, hogy nem akar többet, te meg vágysz rá, csak beletörődsz. Lehet, hogy nem most, de évek múltával, mikor a fiatok is kamasz lesz, vagy kirepül, akkor fogod őt hibáztatni, hogy csak egy gyereketek van.

De meggyőzni sem érdemes, ha magától nem akarja, mert akkor meg ő fog hibáztatni téged.

Huh, hát nehéz az biztos. Merülj el a munkába, tanulj nyelvet, keress hobbit, ami leköt, olvasgass, kiránduljatok sokat.


Nálunk úgy volt, hogy mindig kettőt szerettünk volna. Én azt mondtam, hogy max. 35 éves koromig szülök. 27 éves voltam, mikor megszületett a fiúnk. Utána nem is gondoltunk rá, majd kijelentette a férjem, hogy nem kell mégegy, hasonló okok miatt (éjszakázás, hasfájás, fogzás, óvoda...). Igazán nekem sem forgott körülötte a gondolatom. Majd tavaly év elején megint szóba került, főleg, hogy az ovis társaknak is majdnem mindnek akkor született testvére, a gyerek is nyúzott, így a fiúnk 6. szülinapja után (ősszel) azt mondtuk mindketten, hogy hagy jöjjön ha jönni akar. Mivel a fiúnk is anno 2 év alatt jött össze, így nem is gondoltuk, hogy a 2. hónapban összejön. De már most mondogatja, hogy szeretne harmadikat is.

Főleg, mióta megtudta, hogy most lánya lesz, madarat lehet vele fogatni. Pedig imádják egymást a fiúnkkal, a foci a mindenük, meg a tankok, autók.

A fiúnk most kezdi majd az iskolát, kemény menet lesz, mert augusztus közepére vagyok kiírva. A férjem 3 műszakba jár, úgyhogy nem mindig tud majd segíteni, sőt...

Én sem zárkózom el teljesen a 3.tól, de vannak feltételeim már, úgyhogy lehet, hogy miattam nem lesz harmadik nálunk.

2016. ápr. 23. 15:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/21 A kérdező kommentje:

9-es!

Neked is köszönöm, hogy írtál!

Mintha rólunk írtad volna az elejét :-)

27 voltam mikor a fiam született. Utána nekem se jutott eszembe a kistestvér. Sőt mindketten azt mondtuk a rokonoknak, mikor kérdezgettek, hogy nem lesz több. Így békén hagytak minket.

Én is azzal érvelek, hogy 35 éves korom előtt szeretnék még szülni.

A mi fiúnk is ősszel megy suliba.

Most emiatt is "praktikus" lenne ha ekkora időzítenénk a dolgot. Itthon lehetnék többet, tudnék vele foglalkozni míg terhes vagyok. Később meg baba függő, de míg kicsi alvás alatt is a fiúnkkal tudnék lenni.

Ugyan a munkabeosztásom jó,és közel is dolgozom, így is hamar érte tudok majd menni a suliba.

Sajnos itt köztes megoldás nincs.

Ha a Férjem adja be a derekát, akkor szükségem lesz még jobban a segítségére. Fáradtabb lennék. Lehet a fejemhez vágná, hogy én akartam... Nem tudni előre.

Ha én törődöm bele, akkor egész életembe ott lesz, hogy mi lett volna ha lenne...

Ha a kettőt mérlegelem, akkor az egygyerekes kiegyensúlyozott család felé billen, mint egy 2 gyerekes, fáradt, ingerült, belekényszerített, stb.

Közbe meg úgy vágyom rá :-(

Próbálom ész érvekkel megdumálni magamat is, elfogadni.

Érdekes, hogy bennünk nőkbe mennyire ott van az ösztön.

2016. ápr. 23. 16:09
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!