Más sem tudja ezt felfogni?
A gyerekvállalásnak, mint egyébként mindennek az életben, megvannak a maga hátrányai és előnyei. Ha valaki mérlegelés után eldöntötte, hogy neki ez nem éri meg, akkor miért kell csesztetni, hogy pedig de, a gyerek az jujj mekkora öröm?
És miért mondják, hogy amíg nincs valakinek gyereke sosem tudja meg milyen az, amikor valaki feltétel nélkül szereti? Én inkább sajnálom azt, aki gyerek nélkül sosem tapasztalja meg ezt a fajta szeretetet...
Arról nem is beszélve, hogy hány esetben tönkre vágja a gyerek érkezése a kapcsolatot.
Az emberek sose értik meg a másik csoporthoz tartózókat. Az egyetemet végzettek nem értik, valaki miért hentes, a hentes nem érti, valaki miért aktakukac. Aki otthonülős, nem érti, miért kell eljárkálni otthonról. Akinek gyereke van, nem érti, miért nincs másnak, akinek nincs, nem érti, miért vállal bárki gyereket. És a többi, és a többi.
Aztán vannak a toleráns emberek is, akiknek kvázi mindegy, mit csinál a másik, amíg nem öli meg őket, de ők csendben vannak és nem hurrognak másokat, hiszen nem előítéletes emberek.
Őszintén, a fő kérdésre válaszolva, engem a kommentelők értelmi és érzelmi színvonala mindig egyik döbbenetből a másikba ejt. De ez van, ha magyaroknak bekötöd a netet, megírják a Shakespeare-összest. :D
a szó szoros értelmében feltétel nélküli szeretet márpedig tényleg csak egy kisgyermek adhat szerintem :) ha nem így volna, akkor a párok nem veszekednének soha semmin. Már pedig veszekszenek. És miért? Mert elvárásaik vannak egymás felé. Nagyon boldog a házasságom. De akkor is el kell ismernem, hogy mind az én mind a férjem érzelmei feltételekhez vannak kötve, mint például a hűség, az őszinteség stb.
A gyerek TÉNYLEG szó szoros értelmében feltétlenül rajong érted.
Szóval valóban, ez az egyik fő ok, amiért próbálnak (gondolom) rábeszélni téged egy gyermekre. Mert csodálatos dolog.
És biztos kapcsolatot nem vág tönkre egy gyerek sem. főleg ha valóban feltétel nélküli volna mint ahogy gondolod :)
Egyébként szíved joga vállalsz e gyereket vagy sem. Én sosem szólok bele az ismerőseimnek ilyen szinten az életébe, pedig 80%-uk 35 felett jár és nincs gyereke. Mondjuk a magyar népesedés szempontjából ez ijesztő arány. De attól nem szólok bele még ha nem is tudok vele azonosulni. De attól még ne alkosson senki véleményt olyanról amit nem tapasztalt meg.
Attól, hogy azt érzed neked van igazad még nem biztos, hogy igazad van.
Azokat a kapcsolatokat nem a kisbaba vágja tönkre.
Aki nem képes a kényelméből feladni egy kicsikét, a világon legfontosabb dolgok egyike érdekében, az ne papoljon a feltétel nélküli szeretetről, főleg ne ilyen flegmán.
Nekem ez a véleményem, te meg azt gondolsz amit akarsz...
Köszönöm a válaszokat!
#1 - Egyetértek! :D
#2 - Nézd, szerintem a szülő is veszekszik a gyerekével, ugyanúgy vannak felé elvárásai, igaz, más jellegűek mint egy párral szemben és ugye itt a kötelék felbonthatatlan. Egyébként azzal a részével egyet is értek a dolognak, bármennyire is rossz érzés (nekem) beismerni, hogy igazából talán nem is szeretheted feltétel nélkül a párod, aki adott esetben a mindened, pont azok miatt amiket felsoroltál.
Viszont szerintem az embernek a saját szüleivel lehet ténylegesen feltétel nélküli szereteten alapuló kapcsolata. Legalábbis én 100%-osan ezt érzem az édesanyámmal.
#3 - Nálam alapvetően nem a kényelem feladása az alapvető akadályozó tényező, hanem a vágy teljes hiánya ill. a szkeptikusság a gyerekek felé. A kapcsolat tönkretételéről meg nekem ez a tapasztalatom, amit leírtam. Én úgy látom a gyerek is olyan, mint minden más egy kapcsolatban - az egyik fél mindig jobban szeretné. Ez pedig általában a nő. Ráadásul az a hatalmas teher és felelősség, ami jön egy gyerekkel iszonyatosan meg tudja rázni még a legstabilabb kapcsolatot is, nem is beszélve arról, hogy ilyen esetben egyéni átalakulásról is szó van (nőből anyává, férfiból apává válás).
2-es vagyok.
én arra a feltetel nelkuli szeretetre gondoltam amit egy, még naivsagban elo 1-2 ev kozotti gyermek tud adni az edesanyjanak. Te ezt nem erted mert nincs ilyenkoru gyermeked. en mondom nap mint nap felkelni es erezni hogy barmit amit csinalsz neki ugy tokeletes ahogy van ez a.vilag legcsodalatosabb erzese...persze ahogy idosodnek valoban at alakul a szeretet ea feltetelekhez kotott lesz.
epp ezert nem hinnem hogy az anyukaddal a kapcsolatod valoban feltetel nelkuli, talan te magad sem akarod felismerni vagy tudatositani hogy az eletben mi az ami nem volt top kozetek.
nekem is jo edesanyammal a kapcsolatom, ahogy a ferjemmel is, sokak szerint pelda erteku, de e pillanatban megis azt mondom hogy az eddigi eletem fekete feher volt, es amiota megszuletett a gyermekem, azota szines. tudom ezt nem lehet megerteni es elhinni. en sem hittem el hogy ilyen szeretet letezhet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!