Miért vállal gyereket egy olyan pár ahol az apa sokáig dolgozik és így alig látja a gyerekét?

Ismerek ilyen családot, ahol apuka reggel korán elment dolgozni, késő este ért haza. Napi szinten 13-14 órákat volt távol. Ettől függetlenül a szabadnapjain együtt volt a gyerekekkel, a gyerekeivel kifejezetten jó a kapcsolata, szoros a kapcsolat köztük, mert minden időt, amikor is nem dolgozott éppen, azt velük töltötte. Igaz, most éppen válófélben vannak, mert anyuka összejött valaki mással, de az, hogy apuka ilyen időt távol van, az nem jelenti azt, hogy ne lehetne jó kapcsolata a gyerekeivel...

Szóval szerintem se te szabd meg, hogy ki hogy és mire vállal gyereket! Meg aztán sokaknak az élet hozza így, nem eleve így indultak.

Utálom az ilyen kérdéseket....

Képzeld, nekem 50 perc, a férjemnek kicsit több mint 1 óra bejutni a munkahelyre (és ezt szorozd meg kettővel, mert haza is kell jönni)....ezen kívül bent vagyunk az irodában olyan 8 és fél órát...váltásban megy az egyikünk hamarabb, a másikunk később, hogy a bölcsijáratot meg tudjuk oldani, ráadásul most várjuk a második babát. Tudod mi a helyzet? Amikor itthon vagyunk, akkor valóban minőségi időt töltünk a lányunkkal, aki egy kiegyensúlyozott, tündéri kislány. A férjem is egy angyal, beosztjuk a házi, illetve ház körüli teendőket (tény, nem totál steril a lakás, de alapvetően rend és tisztaság van) és a párkapcsolatunk is teljesen rendben van, nagyon szeretjük egymást. Nyilván (mint minden családban) nálunk is előfordul, hogy néha összekapunk valamin, de ezek nem különösebben fajsúlyos dolgok.

Örülj neki, hogy a párod közel dolgozik és ilyen beosztásban, de ne sértegess másokat azzal, hogy nekik minek gyerek és ezt hogyan képzelik....

Alapvetően értem, hogy mire gondolsz, de elég hülyén fogalnaztad meg.

A férjem vállalkozó és azért nincs itthon 5-re, mert ti csak 5 után vagytok otthon :-P

Szerencsére ezért is megy jól neki, mert tud alkalmazkodni az igényekhez...

Nem is értem, szerinted 5 után csak azok dolgozhatnának, akiknek nincs gyerekük vagy hogy gondolod???

Nem dolgozhat mindenki 8-tól 4-ig. BTW nálunk a 8 órás munkaidő is 8,5 vagy 9 óra, ugyanis az ebédszünetet le kell dolgozni. A normál office hour meg már inkább 9-kor kezdődik, mint 8-kor. Ha valaki 6-ig dolgozik, nyilván nem teleportál haza, mondjuk az még legalább fél óra (optimista becslés). És semmi extrém túlóra, mégis rámegy a nap. Ez a nagy átlag, nem amiről te beszélsz. Ráadásul ha te már ilyen munka mellett sem vállalnál gyereket, akkor mi lett volna, ha mondjuk egy kamionosba szeretsz bele? Elkötteted magad?

Amúgy valószínűleg soha nem fogom megérteni a kérdező lelkivilágát (és vice versa), mert ő az a tipikus mások életébe belekotnyeleskedő, unatkozó háziasszony, akinek a toposzába képtelen voltam betagozódni, és ezért a kisfiam 9 hónapos kora óta újra dolgozom, és azóta mindhárman sokkal kiegyensúlyozottabbak vagyunk. A fiam rohamosan fejlődik a bölcsődében (pl egy évesen fut, mond stabilan 6 szót, kanállal eszik, egyedül mos kezet és fogat), én pedig a munkahelyről kiszabadulva minden együtt töltött percet élvezek. Valószínűleg a dolgozó apukák is épp így vannak vele. Ez régi, érdemtelenül őrizgetett beidegződés, hogy attól lesz valaki jó szülő, hogy 0/24ben a gyerek mellett van.

Az én apám például általában este ért haza. Sajnos úgy dolgozott, hogy délelőtt volt otthon többet, kb. délre ment dolgozni (másik városba), és este 8 körül ért haza, jó esetben adott egy puszit lefekvéskor. Ilyen munkája volt, gyermekotthonban dolgozott, vezető beosztásban. Nem lett volna sok értelme akkor ott lennie, amikor a gyerekek suliban vannak, és nem az otthonban. Természetesen az adminisztratív munkát megcsinálta abban az időben, amíg nem volt bent gyerek, de ő velük is foglalkozni akart, ezért járt délután dolgozni. Nem tudom hibáztatni ezért, szerette, szereti a munkáját.

Ettől még szerintem jó apa, és annyit volt velünk, amennyit tudott. Hétvégente például rengeteget vitt minket kirándulni, nyaranta csak heti egy-két alkalommal ment be a munkahelyére, a többi időben otthon volt (na igen, ezért mondjuk sokan irigylik a pedagógusokat), és a mai napig emlékszem, hogy még nagyobb koromban is milyen sokat olvasott nekem apukám, mert iszonyúan szeretett mindig is felolvasni, előadni, és piszok jól csinálta :) Jártunk együtt moziba is, színházba is, apukámtól tanultam meg úszni, hóembert építeni, és a mai napig megvan az a hatalmas térkép, amit együtt rajzoltunk-festettünk egy általunk kitalált városról. Nekem nagyon sok közös emlékem van apukámmal, annak ellenére, hogy hétköznap tényleg keveset láttam. De nekem ez volt a normális, ezt szoktam meg.

Való igaz, hétköznap az itthoni munka java része anyukámra hárult, sőt, sajnos úgy általában véve a házimunka az övé volt, pedig ő is dolgozott, apám nem nagyon vette ki a részét az ilyesmiben, részben, mert nem volt itthon, részben, mert amúgy sem nagyon volt hozzá kedve. Tudom, hogy mik a hibái, és már gyerekkoromban tudtam, hogy ez így nem oké. De ha apám nem estig dolgozott volna, ez akkor is így lett volna. Apaként viszont szerintem nem lehet rá rosszat mondani.

Egyébként sajnos a férjem is viszonylag sokat dolgozik, pedig ő városon belül van, és hivatalosan csak 8 óra a munkaideje. Mégis a hét legtöbb napján tovább kell bentmaradnia, nem ő dönti el, hogy mikor áll fel az asztaltól, úgyhogy nem ritka, hogy 7 körül van csak itthon. De ez így volt akkor is, amikor gyereket vállaltunk, és elbírok mindkettővel egyedül is, ennek fényében vállaltunk kettőt, sőt, fogunk harmadikat is. A férjemmel apaként, és férjként is meg vagyok elégedve, és semmi okom nem volt habozni a gyerekvállalás terén, mert mindenből kiveszi a részét, amennyire csak képes rá.

Nem mindenkinek 8-16ig tart a munka és általában nem gondolatban repült be egy szempillantás alatt a munkahelyére...hiába a 8 óra ha valakinek 9-10körül kezdődik, plusz ebéd szünet plusz 1,5 óra BKV oda-vissza. Bocsi de olyan gyerekesen gondolkodsz, azt hiszed csak 1 féle munkarend van, ami a férjedé?

És mi van akinek meghalt az apja vagy elhagyta? Az mit csináljon a gyerekével, mert az még annyit sem látja az apját mint aki 7re ér haza...

Az én férjem pl minden héten máshogy megy dolgozni, 8 óra, de egyik héten 8ra kell, aztán 9re aztán 12re, mégsem dől össze a világ, tudnak este és reggel is minőségi időt tölteni egymással(11 hónapos fiú). Az a lényeg, hogy minőségi időt töltsenek, hiába van valaki 5kor otthon ha úgy figyel a gyerekre hogy közben filmet néz/telefonozik, vagy a másik szobából kiabál át a járokába "hogy mindjárt megyek még játszál magadnak egy kicsit"

Én csak arra lennék kíváncsi, hogy hány éves a kérdező, mennyit és mit dolgozik, hány gyereke van.

Az is lehet - bár erről bölcsen hallgat -, hogy ő a gyerek, és az apja nem foglalkozik vele eleget.

Ebben az esetben azt ajánlom, hogy várjon egy-két évet, amíg felnő, akkor majd maga is megismeri az életet.