Eljutottam arra a pontra, hogy sírni hagyom, lehet ezt másképp bírni már?

Igen, nagyon egyetértek a 21-essel. A nagyobb sem szorulhat háttérbe azért, mert van egy kisebb, akinek problémája van.

Mi ezt úgy oldottuk meg, hogy ha a kislányom (a második babánk) felébredt, és nagyon igényelt, első körben nyilván én keltem Hozzá, megszoptattam, peluscsere, minden igényét kielégítettem, és dajkáltam. Volt, hogy esze ágában sem volt aludni.

Ha eközben felébredt a két évvel idősebb kisfiam, Ő sem érezhette a szülői figyelem hiányát, na, ekkor kelt föl a férjem is és átvette a kislányunkat, akinek semmi egyéb szükséglete akkor már nem lehetett, amit a férjem nem tudott volna kielégíteni (leginkább szepás volt és a szülőjére volt szüksége, sosem hagytuk sírni, Vele voltunk). Én pedig bementem a kisfiunkhoz és segítettem Neki visszaaludni.

És a férjem is természetesnek vette, hogy két gyermekünk van, előfordulhat, hogy mindkettőnek egyszerre kell a szülő, kivette bizony Ő is a részét a gyerekek gondozásából.

Nálatok mennyit segít a férjed? Az oké, hogy a nagyobb gyerkőcödre tekintettel kell lenned, de ha a baba sír, akkor is felébredhet a nagyobb, ha a baba mellett vagy, és akkor is, ha sírni hagyod. A féejed is ugyanúgy felébred. Tehát nem értem, miért találnád megoldásnak a sírni hagyást.

A férjed álljon oda a síró babához, dajkálja, te pedig menj be a nagyobb gyermekhez, ha zavarja a kicsi sírása.

Számomra sosem lehet indok a férjek nem segítésére, hogy ők másnap kelnek és dolgoznak. A két kicsit otthon gondozó anya is kel másnap, és kőkemény munka vár rá. Hál' istennek ezt a férjem is így gondolta.

Végigpolvastam a sztorid és a kommentjeidet, és számomra döbbenetes a hozzáállásod.

Az első fiam mintababa volt, 6 hetes korától átaludta az éjszakát. Én kis naiv azt hittem a második is ilyen lesz. :D hát nem... most 9 hónapos, idén még nem sokat aludtam. Hol a foga, hol szeparációs szorongás, hol meg van fázva, vagy csak pukiznia kell, stb. Nagyon nagyon fáradt vagyok, mégse jut eszembe ilyen, hogy senki mosogatórongya nem vagyok. A tied se azért sír, mert téged akar bosszantani,hidd el, oka van.

Ha eddig nem jöttél rá, irány a doki, de ne azon a szerencsétlen gyereken vezesd le a fáradságodat, hanem azon legyetek, hogy az okot megtaláljátok.

(amúgy igazán rendes a férjed is)

Mert jobban fog aludni a férjed, ha átüvölti a gyerek az éjszakát?

Szánalom. Még a 2,5 évest is kel nálunk, mégse megyek a falnak vagy hagyom üvölteni.

Fogadjunk, hogy az első gyerek eszik, alszik, leteszem eljátszik típus volt, te pedig meg voltál győződve, hogy milyen fantasztikus szülő vagy. Hát, üdv a való világban!

Jobban át kellett volna gondolni a másodikat. Nem ő kérte, hogy megszülessen.

Én értem, hogy fáradt vagy, de miért nem tartasz a gyerekkel tejmentes diétát? Legalább három hétig, hogy pontosan látható legyen, a tej miatt sír-e a kicsi.

Ha nem akarsz, nem kell orvoshoz rohangálni, de legalább ennyit tegyél már meg érte.