Ez normális hozzáállás?

Nem, nyilván nem normális ezt te is tudod, fél éves még nem tud hisztizni, irányított hiszti másfél-2 éves kor után kezdődik, de akkor is általában fáradt,éhes,frontok gyötrik stb, tehát általában van a hátterében gond hogy mitől hisztisebb a gyerek.

De nem kell persze beleavatkoznod, gyerek bizalma fog megrendülni a szülei felé, hasfájást meg nem lehet megvizsgáltatni ez nettó baromság, plusz fél évesen hasfájáson,fázáson, tiszta peluson kívűl még ezer oka lehet hogy miért sír.

Nem mondom hogy soha nem volt az életben hogy ki kellett mennem mondjuk 5 percre erkélyre hogy ne robbanjak már, de nem azért hogy szenvedtessem direkt a gyereket mint a kedves barátnőd.

Te is tudod, hogy nem az.

És igen, van az a helyzet, amikor kimerül az ember, és nem segít senki.

Én is így voltam. Csak én nem zenét bömböltettem, hanem sírtam a gyerekkel együtt, és úgy ringattam. Ettől persze ő nem nyugodott meg, de nagyon el voltam keseredve.

Férjem vendéglátós, tehát sokat nem volt otthon, az egyetlen "mama" meg 130 km-re. Tehát napi szinten ő sem tudott besegíteni.

Nekem nagyon kemény volt az eleje.

Úgyhogy ha bele is akartok szólni, szerintem segítő jelleggel próbáljatok, hogy esetleg néha elviszitek sétálni, amíg ő pihen egy kicsit, vagy ilyesmi.

Amúgy annyit azért elmondhattok neki, hogy a gyereknek ugyanolyan szükséglet az anyja közelsége, mint az evés, vagy pisilés. SZóval lehet csak azért sír néha, mert az anyjával szeretne lenni.

Egy 5 hónapos még nem hisztizik.

Mindent leírtak előttem. Van az a pont, amikor menekülni akarnék, de nem tehetem meg, és ezt midnenki tudja. Aki ennek ellenére megteszi, az nagyon súlyos szülés utáni depresszióban seznved, nyilván segítsége sincs a baba körül, ami csak még nehezebbé teszi.

Természetesen sokat ért ezzel a babának, de igazából ő is nagyon rosszul lehet. Segítséget kell kérnie pszichológustól vagy pszichiátertől, jeleznie kéne a védőnőnek, háziorvosnak, hogy mit érez és mik a reakciói.

Arról kár több szót vesztegetni, hogy a baba nem hisztizik hanem az anyja testközelségére vágyik, illetve kapsolódni akar hozzá, de mivel épp ez nem megy, még elkeseredettebben sír. Megsúgom, hamar meg fogja tanulni, hogy úgysem számíthat az anyjára, és már nem fog sírni,c sak egekbe szökött stresszhormonszinttel, katatón állapotban elnézeget majd egész nap. Azt is megsúgom: anyuka ettől sem lesz jobban.

Itt nem az a baj, hogy bekapsolja a zenét, hogy ne hallja a sírást, hanem hogy nem érdekli, min megy keresztül a ygereke. EZ a nem normális.

Ha a brátnőd, beszélj vele, megértően és támogatón, de ez így nem mehet tovább.

Szetintem nem normális. Miért sir egy újszülött? Éhes, álmos,fáj valamije,testi kontaktusra vágyik. A barátnőd babája valószinűleg fogzik, vagy kontaktusra vágyik, és ahelyett hogy az okos anyuka megnyugtatná, vagy csillapitaná a fájdalmát,tulajdonképpen b*szik rá. Nem az 5hónapos baba a hisztis hanem az anyja.

Elnézést de az ilyen anyai hozzáállásoktól mindig felmegy a pumpa...