Ti nagyon megszidjátok a gyerekeiteket, ha rossz jegyet hoznak, vagy ha nem olyan a bizonyítványa mint te szeretnéd?

Pont ugyanúgy csinálom, ahogy a második válaszoló is írta.

Magamból kiindulva tudom, hogy vannak tárgyak, amihez érzék/képesség kell. Én főként humán beállítottságú vagyok, matekból megvan a kettes. Persze, a magyart meg a törit is le lehet rontani, ha valakit nem érdekel ez a két tárgy, de azért ez kevésbé múlik a képességen. Biztos, hogy nem fogom leszidni, bármilyen rossz jegyet is hoz haza és látom, hogy igyekezett és egyébként más tárgyakból meg négyes-ötös. Ha mindenből ilyeneket hozna, akkor leülnék vele beszélgetni, de egyébként arra fordíthat majd több energiát, amit szeret és ami megy neki. Nekem sem erőltetik a szüleim a matekot (meg amúgy semmit sem), nem is kell oda, ahova majd felvételizek idén.

*ez a támogató magatartás, amikor meghallgatjuk a gyereket, ha fel akarja mondani, meg hogy olvassuk el előtte mi is.

A legnagyobb lányunk most negyedikes, kitűnő, elsős korától kezdve önállóan tanul, bár nem nagyon látjuk tanulni, elmondják órán ő pedig tudja. Én is ilyen voltam. A kisebbik lányom harmadikos, ő is kitűnő, de ő szereti, ha kikérdezzük tőle a tanulni valót, verset, német szavakat, környezetet stb. A kisfiam elsős. Vele le kell ülni, mert magától neki nem állna, sokkal fontosabb dolgai is vannak a leckénél. Így is van, hogy kimarad valami, na bumm. Egyébként okos, ügyes, megcsinálja, amit kérnek, kérünk, de ha teheti ellógja. Én is ilyen voltam. Neki sokkal megterhelőbb az iskola, mint a lányoknak. A lányok jobban bírják a kiképzést. A kisfiam különböző trükköket vet be reggelente. Volt, hogy olyan mély álom nyomta el a kocsiban, hogy nem tudtam felébreszteni. Hiába pofozgattam, semmi. Már már mentőt hívtam, mondtam is neki, hogy ez már nem alvás, hanem mélykóma. Persze aztán hazavittem. Volt akut vakbélgyulladásos tüneteggyüttes is az iskola kapuban, igaz, nem pont jó helyen szorítva, de "bevettem" ezt a jelet is. Mert ezek jelzések. Segítség kérő jelzések. Én tökéletesen megértem. Néha kell a lógás és én partner vagyok benne. Én is nagyon örültem volna, ha néha a szüleim megengedték volna, hogy csak úgy otthon maradjak és igazolták volna. Nem kell szerintem olyan mereven állni ehhez az iskola dologhoz. Ettől aztán semmi sem függ az életben. Viszont az otthon kapott szeretettől, megértéstől, harmóniától nagyon sok minden függ. Az az igazán fontos. Én amúgy sem beosztottakat akartam, hanem boldog gyerekeket. És gondolom ők sem egy őrmestert, kiképzőtisztet, hanem igazi apát, anyát, akikre lehet számítani, még némi stikliben is időnként, ha szükséges. Nem kell olyan komolyan venni magunkat, meg ezt az életnek nevezett társasjátékot. Ne legyünk teljesítmény függők, ez nem a forma 1! És ott sem nyomják 0-24-ben padlógázzal. A rekreáció sokszor fontosabb, mint maga az akció. Mindenkinek más hosszúságú és tartalmú. A gyerekek személyiségét nem kell elnyomni, csak megtanítani alkalmazkodni és hogy maga is alakítsa az életét, körülményeit. Ha szűknek bizonyulnak a korlátok, ki kell tágítani őket. Kár álszent módon ragaszkodni minden hülye szabályhoz. Fel kell állítani fontossági sorrendeket, prioritásokat. Mindannyian ezt csináljuk nem? Aki nem, az meg előbb, utóbb elmebeteg lesz, egy idegroncs. Ezt meg azért csak nem akarjuk a saját gyerekünknek. Én legalábbis semmiképp. Ha az ember megtalálja az érdeklődési körét, köreit, úgyis mániákusan fogja magába szívni, kényszer nélkül. De ha sosem fog ráérni megtalálni, ami igazán érdekli, akkor mindig csak a kényszerek fogják irányítani és mindig kiszolgáltatott lesz ezeknek a kényszereknek, mint rengeteg ember. A kényszerek csapdája pedig a földi pokol. A kreatív, szabad, alkotó szellem pedig a kibontakozás, beteljesülés, sikerélmény, szabadság. Ezekhez azonban sok sok idő szükséges.

Nalunk jegy miatt sosincs büntetés vagy szidas, sot meg nekem kellett vigasztalnom hogy ne boruljon ki egy matek 2-es miatt. Tudtam hogy kijavitja. Mindketto kitűnő, maguktol mindent megcsinalnak, sosem volt gond. Ezt a felelossegtudatot gyerek korban tuti nem tolem orokoltek :-D