Teljesen kétségbe vagyok esve ☹ Hogyan tudnám a kapcsolatom a kamasz lányommal rendezni?
Van egy 14 éves lányom. Borzasztó, ahogyan viselkedik. Tudom kamaszkor meg minden, de mindent nem lehet erre fogni ☹ Mindig próbálom lesni a kívánságait. És itt nem a tárgyi dolgokra gondolok. Bár azokból sem szenved hiányt. Mindig mondom neki, hogy ha menni akar barátnőzni, szóljon, mehet, viszem, adok pénzt. Nem tiltom, bár nem egy elmenős típus. Próbálok jó fej lenni. Sok teret adok neki, mint embernek. Nem mászok a nyakára, nem tolakodok. Mindig biztosítom arról, hogy bármit bármikor elmondhat, mindig. Mégis rá csodálkozok, hogy milyen ember az én gyerekem ☹
Nem tisztel se minket, mint szülők, se a nagyszülőket. Goromba, durván beszól. Szarik a sulira, nem tanul. Most lesz a felvételi, nem érdekli. Nem ülhetek mindig a nyakán egy 14 évesnek, hogy csináld…csináld… Trehány, semmi felelősség nincs benne semmi iránt. Órákat tudnák panaszkodni róla. Van egy 7 éves húga. Vele is mint egy kutyával úgy beszél.
Tényleg igyekszem, de tanácstalan vagyok. Ha „büntetésből” elveszem a telefonját, nem érdekli. Azt kérdezi, hogy „ilyenkor mit vársz, ha elveszed a telefonom?” Olyankor úgy nyakon csapnám, hogy leszakad a feje-érzésem van ☹de csak nézek, hogy „atyavilág”. Nem így lett nevelve. Én anno nem beszéltem így anyummal, mert jött a saller. A lányom nem tart tőlem, senkitől. Mit tudnák csinálni? Én anno sokat kaptam gyerek koromban, ezért azt mondtam, soha nem verem a gyerekem. Volt, hogy kisebb korban kapott a popóra vagy kezére, ha olyat csinált, de az még nem verés, bántalmazás (biztos lesznek, akik emiatt majd keresztre feszítenek) Már most ott tartok, hogy úgy megtépem a haját mérgembe, hogy magam is meglepődők. Annyira ki tud hozni a sodromból ☹ annyira pofátlan, annyira ki vagyok tőle. Mikor „kap egyet”, olyankor mindig úgy néz rám mint akit meg tudna ölni. Olyan lelkiismeret furdalásom van olyankor, hogy bent a fürdőbe sírok. Most is ahogy ezt írom sírok, mert annyira tanácstalan vagyok. Annyira bánt, pedig tényleg próbálok közeledni hozzá, de olyan taplón tud beszélni. Sajnos már ott tartunk, hogy se én, se az apja (elváltunk, még mielőtt valaki ezzel jönne, hogy azóta ilyen….4 éves kora óta külön vagyunk, tökéletes a kapcsolat az ex férjemmel és apa lánya kapcsolat is rendben van) nem szívesen megyünk vele sehová (kirándulni, vásárolni, ismerősökhöz, stb.). Ki készít mindenkit a felmászással, a visszapofázás meg a bunkó tapló undorító megjegyzésekkel. Mindig okoskodik és hülyének nézi az embert, kérdésre von bármit, mindig minden ellene szól szerinte.
Itt most olyanokhoz szól, akinél volt ilyen, de valamit változtatott a kapcsolaton és jó irányba ment midnen.
Illv a kamasz lányok, ha esetleg olvassák…mit vártok az anyukáktól???
Köszönöm a válaszokat 😊 ☹
válasza:#30as vagyok, visszavonom azt a részt, hogy tök normális a kérdező. Kicsit átolvastam jobban és a #28as válaszolóval tökéletesen egyet kell értenem. Sokat írtál arról kérdező, hogy mekkora tiszteletlen ‘eci a gyerek, de az egyetlen amit kiemeltél, az az volt, hogy a telefonmegvonásra azt kérdezte “‘mit vársz ettől?” És jajgatsz, hogy nem ilyennek nevelted. Ebben mi volt tiszteletlen. Egy jogos kérdés felvetése nem tiszteletlenség. Meg írod, hogy okoskodik. Egy okos gyerek igenis megkérdőjelezi azt, amit a felnőttek mondanak, hiszen közel sem mindig van igazuk. (Erre akkor jöttem rá, amikor felnőttem) Tökéletesen jogában áll okoskodni, nem kell mindent elhinni amit egy felnőtt mond, csak azért, mert idősebb.
És igen, nagyon fura, hogy mennyit írtál arról, hogy milyen szívesen tépnéd/vernéd azt a gyereket. Magadat tedd helyre előbb, aztán a gyereket.
válasza:En is hasonlo voltam kb 17-18 eves koromig, azota nagyon jo a kapcsolatom anyukammal, lenyugodtam en is o is, igaz 18 eves koromban valtak el apammal, es lehet az is kozrejatszott, hogy kevesebbet stresszel vagy nem tudom, de most majdnem tokeletes a kapcsolatunk, viszont mar en is felnott fejjel allok hozza (vagy legalabbis igyekszem😁) de anyukam is azt rontotta el amit te, kiskoromban engedekeny volt aztan 13 evesen akart elkezdeni nevelni.
De most miota kijottem egy nagyon rossz kapcsolatbol meg jobban ertekelem hogy anyukam olyan amilyen a hibai ellenere is.
21 eves vagyok egyebkent.
válasza:Teljesen ellentmondasz magadnak a további hozzászólásaiddal azzal szemben, amit a kérdésben írtál. Szerintem ha itt valakivel igazán baj van, az te vagy, nem normális ez a fajta agresszió, amit a lányod irányában érzel. Az meg, hogy “Olyankor úgy nyakon csapnám, hogy leszakad a feje”... Nem vagy normális.
Rengeteget panaszkodtál a lányodról, hogy milyen szemtelen, meg visszapofázik, de valóban egyetlen példát írtál erre, amikor megkérdezte, hogy mégis mit vársz attól, hogy elveszed a telefonját. Amit egyébként én sem értek, tipikusan olyan szülők szoktak ehhez a “nevelési” módszerhez folyamodni, akiknek fogalmuk sincs a gyermeknevelésről. Az, hogy elveszed a kütyüjeit, az az égvilágon semmit nem fog megoldani.
válasza:sütörtök szeélyiigazolvány csinálni
irodábabrmenni
34: köszönöm a válaszod. én nem szoktam beleszólni az öltözködésébe, max, hogy ha az időjáráshoz nem passzol. pl kint van mindene -10 fokban. ha kérdezi, hogy ez hogy áll, de szerintem nem passzol vagy nem jó,akkor is óvatosan fogalmazok.bár az se érdekli. sokat szoktam dícsérrni, hogy milyen csinos és jól öltözik, de nem igazán beszélek ellene ilyen téren. az intimszférájába általába nem lépek. meghagyom neki a teret,kopogok ha bemegyek stb. hagyom neki a barátokkal való kapcsolattartást is. igyekszem nagyon. olyankor vissza gondolok, hogy nekemmint kamasz mi esett rosszul és próbálom nem azokat a hibákat megtenni mint anno anyum.
ha van nyugodt időnk, akkor szoktam vele beszélgetni és olyankor teljesen más. nyitott és elmond mindent.
33: Olyankor úgy nyakon csapnám, hogy leszakad a feje ... ez kicsit túlzás, de olyankor azt érzem, hogy nagyon ki hoz a sodromból, de nyilván ez csak egy "elszólás". azért panaszkodtam rólarengeteget, mert most ez a probléma áll fent sajnos. hiába kezdem el mondani , hgy milyen szépen rajzol, ha most nem az a probléma vele kapcsolatban. a viselkedése ami engem bánt. és ezt probáltam leírni. tényleg nem túloztam amiket írtam róla. de ezeket neki nem nyomom mindig arcába így, ahogy itt leírom.
"...amikor megkérdezte, hogy mégis mit vársz attól, hogy elveszed a telefonját. Amit egyébként én sem értek, tipikusan olyan szülők szoktak ehhez a “nevelési” módszerhez folyamodni, akiknek fogalmuk sincs a gyermeknevelésről. Az, hogy elveszed a kütyüjeit, az az égvilágon semmit nem fog megoldani..." akkor mond te , hogyan csinálnád? szivesen fogadok más tanácsot. azóta se adtam neki oda, illv kap napi 20-30 percet hogy ha akar, akkor a barátokkal írhat. de arra nem, hogy videókat nézen stb. csak kapcsolattartásra kapja meg ugymond. és elmondtam nkei pont tegnap ismét, hogy akkor adom vissza, ha megpróbál egy kicsit szebben beszélni velem, velünk, mindenkivel. kezdem látni a hatását, bár neki kell igazából felfogni, hogy tényleg nem jól csinálja. pár napja vitte a párom suliba és kértem a lányom a telefonhoz, sírva mondtam el neki, hogy mennyire bánt engem, ahogy viselkedik velem.zokogtam a telefonba és kértem, hogy gondolkozon el rajta kicsit.
32: én is ebben bízok, hogy később így fog hozzám közeledni és bátran jönni. mert akkor tudom meg, hogy jól csináltam :)
31: azért jajgatok, mert ő tudta a választ...tehát tudta nagyon jól,hogy azért veszem el a telefont ,mert tiszteletlen és nem érdekli semmi más. tehát ez úgy jött le, hogy azt hiszed, hogy most jobban foglak tisztelni? hülyén jött le ahogy leírtam,de az a lényeg, hogy foylamatosan provokál iylesmivel. nem mondtam ,hogy hülye gyerek.azzal, hogy okoskodik arra értem, hogy mindig midnent jobban tud.tesóját is hogyan neveljem meg ilyen dolgok amikben 0 tapasztalata.meg hogy ő mindig mindent jobban tud ami a suliba történik, és hittem neki, így lecsúsztunk egy felvételiről is...bíztam benne,elcseszte. msot én inteézem a felvételiket, mert őt nem is érdekli az egész. szívesen tépném,verném.dehogy is.hidd el nekem fáj a legjobban ,hogy nem normális a kapcsolatunk. sose bántanám dühből vagy idegből. de néha egy atyai pofon jól jönne neki. de tudom, hogy csak jobban hergelném,ezért nem ütöm meg. nem az a fajta vagyok aki üti vágja a gyerekét.
30: igen én is úgy gondolom, hogy semmi értelme éjjel nappal ütni. tudom, hogy azzal még jobban lázadna.ezért próbálok "a kedvében járni" (bár ezt is félre értik lehet). mert nem akarom még jobban eltolni magamtól, hanem közelebb kerülni hozzá.de van mikor minden igyekezetem hiába és olyankor persze, hogy kiakadok én is.hiába tudom, hogy jobban fog ellenem lenni, ha pl telótelveszek. de mindent akkor se hagyhatok szó nélkül, még ha nem is járok eredményesen a tetteimmel.
28: dehogy bántom. névtelenül van,szóval állíthatnám, hogy igen szarrá verem.... de basszus nem bántom. ez az agreszíó amit te érzel az csak az elkeseredségem,és ő ebből nyilván nem sokat érez. a pofám nagy. de nem emelem a kezem. igen volt, hogy kapott egy pfoont,de a 14 év alatt egy kezemen bőven meg tudom számolni ...midnegy ugyis ez is ki lesz fordítva. megkérdeznéd erről a gyereket is? hát tedd...mert én is szeretném tudni mi baja van. kérdezem tőle is többször, hogy mi baja van velem? vagy tesóval vagy mindenkivel. mondja el hogy változtassunk rajta. tudom miylenek a kamaszok, én is voltam. de sose beszéltem így anyukámmal. teljesen lazán kezelek mindent. de ezt a tiszteletlenséget nem bírom elviselni,megbánt mindig vlee. kérdezte, mit tenne ha cigizne? azt hitte, ki kelek magamból.de mit mondhattam volna?én is dohányzok. mondtam neki, hogy nem örülnék neki, ne csinálja. biztos ki fogja probálni, nem fogom letépni a fejét. erre csak azért tértem ki, mert tényleg nyitott vagyok bármiylen beszélgetésre és témara vele szemben, de nem akar nyitni felém és olyan mintha utálna
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!