Mikortól utaztatok a gyerekekkel, mi be leszünk zárva?

Ez a hozzáállás borzalmasan káros szegény gyerekekre. Kb. így rendezném le: kedves férjem, akkor te itthon maradsz.

Nem azt mondom, hogy egy hónaposan mi már hurcoltuk mindenfelé, de pár hósan, mikor már szülés után is jól van egy nő, nyugodtan lehet utazni. Minél előbb megszokja, annál jobb.

Kétgyerekes apaként mondom, férjed egy debil idióta.

Nem csodálom, hogy kiakadtál és megmondtad neki a magadét. Jól tetted!

Szerintem keress segítséget családon belül, pl. szüleidet és velük együtt indulj el strandra. Vagy akár egy egyhetes nyaralásra. Szerintem se kell ekkora gyerekekkel a világ végére elmenni, de annyi járna nekik, hogy a legközelebbi tóhoz (kinek a Balaton, kinek a Tisza-tó, kinek más) eljussanak és ott nyaralhassanak.

Mekkorák most a gyerekek? Eszerint már megvan a második gyerek és 3 év köztük a korkülönbség, tehát a nagy legalább 3 éves. Eddig nem voltatok vele sehol nyaralni? Vagy ha igen, ott mik történtek, hogy a férjed ezután már nem akar menni?

És mit jelent az, hogy a férjed béna és nem tud vigyázni a gyerekekre?

Őszintén, csak két gyerek után derült ki, hogy a férjed ennyire korlátolt?

Kérdésedre a válasz:

-Első séta: hazajövetel utáni nap, tehát a baba 5 napos korában. Nem félmaratont sétáltunk le vele, csak, amennyi nekem jól esett. Első pár nap olyan 15-20 perceket, majd ez az időtartam nőtt folyamatosan. A nőgyógyászom és a gyerekorvosunk is mondta, hogy amíg nekem jól esik, addig nyugodtan. Sőt, kifejezetten jó, ha nem hagyom el magam, nem kell 6 hétig feküdni, ha nincs probléma.

-Első nagyobb volumenű utazás: 8 hetes volt a lányunk, mikor kimentünk a szüleim osztrák nyaralójába velük. 2,5 óra volt autóval, a baba végigaludta az egészet, kétszer álltunk meg, azt is magunk miatt inkább.

-Első repülése: Budapest-Milano táv, barátaink esküvőjére utaztunk ki a Garda-tóhoz. A lányunk 5 hónapos volt akkor, itthon hagyni nem akartunk, így jött anyósom is, aki a szállodai szobánkban vigyázott altatás után a picire, amíg mi vacsoráztunk, beszélgettünk.

-Ha már emlegetted, az első 10 órás repülőútjára 13 hónapos korában került sor, Los Angelesbe utaztunk, londoni átszállással, 11 órát töltött a levegőben, egyhuzamban. Teljesen simán ment. :)

Viszont az én férjem nem béna, nem is szívességből vigyáz néhanapján a saját gyerekére, hanem ugyanúgy megcsinál körülötte, vele mindent, ahogyan én is. Értem ezalatt, hogy már a kórházban pelenkázta, fürdette, etette tápszerrel. Itthon is felváltva keltünk éjjel hozzá, napközben is simán volt olyan, hogy ketten mentek valamerre, elvitte sétálni, beugrottak reggeliért stb. Nem esett kétségbe soha, ha sírt valamiért babaként a lányunk.

4 hósan balcsin voltunk, jó én a vízbe nem raktam be, őt ez úgy sem izgatta volna.

3 évesen törökbe repültünk, idén 4 évesen horvátba mentünk, és a többi időt balcsin töltjük.

A gyereknek élmények, közösen eltöltött idők emlékek.

És össze vagy láncolva a férjeddel vagy miaszösz? Te szépen fogod a két gyereket és elmész velük, ahová szeretnél. A férjed meg poshadjon otthon.

Mondjuk azért érdekelne, milyen előzményei voltak a férjed kijelentésének.

Már a négy honapossal is utazgattunk.

És ha hiszed ha nem a 9 evessel pillanatynilag nehezebb utazni mint a 16 honapossal.

Állandóan nyoszorog,ott vagyunk már?mikor érünk oda?

Mindig van valami kinja.Szoval a férjed egy barom,mar bocsi