Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Mit csináltok, ha nyilvános...

Mit csináltok, ha nyilvános helyen a gyereketek földhöz veri magát és hisztizik?

Figyelt kérdés
Alapvetően nyugodt, aranyos kisfiam van, néhe mégis belebújik az ördög. Pl. megyünk vásárolni, és a parkolóban nem hajlandó megfogni a kezem, amikor kiszállunk a kocsiból. Jól van, jöjjön egyedül, de nem ám oda akar menni, ahová én! És akkor fogja magát leül a földre és ott ordít. Akármilyen nedves, sáros, akármis is az. Mégsem mondhatom, hogy jól van fiam, megvárom, míg észhez térsz. Mit csináltok ilyenkor?
2011. aug. 1. 15:09
 1/2 anonim ***** válasza:
100%

Én ilyenkor azt szoktam neki mondani, hogy még hangosabban üvöltsön, mert még nem hallja mindenki. Általában beválik ez a módszer, ha nem akkor pedig leguggolok mellé és megpróbálok vele beszélgetni. Ha kicsit megnyugodott akkor felveszem és megyünk tovább a dolgunkra.

3 éves a kisfiam

2011. aug. 1. 15:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 anonim ***** válasza:
100%
hidd el pedig azt kell (most még mindig jobb mint télen). Ha nagyon nyugodt természetű a fiad, akkor próbálhatod megelőzni ezeket a helyzeteket (kiszállás előtt megbeszélni, meg ilyenek). De ha már megtörténik a hiszti akkor hagyni, és ügyet sem vetni rá ha pár mondat (nyugodt, lényegre törő tőmondat) után sem megy (persze a testi épségét figyelve nehogy elüssék). Pár alkalom után rájön, hogy ezzel nem ér el semmit. Én volt hogy hazamentem vele (úgy megvolt lepődve). Mondjuk ez nagyon attól is függ mennyi idős. Ha még nagyon kicsi (2 év körüli) ezzel kezdődik a dackorszak (próbálgatja magát, feszegeti a határokat). Ekkor még inkább meg kell fognod, mert különben a dackorszak végére teljesen ő fog irányítani és ezek a helyzetek el fognak durvulni. Az én gyerekem is értelmes, nyugodt és ha odafigyelek ezekre a helyzetekre és időben megbeszélem a dolgokat vele, akkor már szinte egyáltalán nincs ilyen jellegű hiszti. De volt egyszer egy park (nem kellett féltenem). Egyenesen ott hagytam és mentem tovább a tesóval. Már épp ott tartottam, hogy visszarohanok hozzá (ugyanis már nagyon messze voltam, hát nem az a lábamnál topogó gyerek- közben persze ezerrel kalapált a szívem) mikor végre rájött, hogy nincs választása utánam kell hogy jöjjön. De ő az az akaratos, és úgy tett, mintha így akarta volna. Rám sem nézett. Nem is mondtam semmit, megdicsértem milyen ügyesen meg elől.
2011. aug. 1. 15:27
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!