Kisgyermekes Édesanyák! Milyen egy "álomnapotok" a kicsi mellett? Hogyan telnének a napjaitok, ha csak rajtatok múlna?

A nagy fikázódás közben gondoltam, írok egy konkrét választ: Nekem két gyerekem van, a nagy 2 éves múlt, a kicsi 8 hónapos. Egy álom-napomon (ami egy héten 1-2x sikerül is) délelőtt együtt vagyunk. Nem nyűgösek, szépen eljátszunk, főzünk, mosunk együtt, vagy takarítunk, sétálunk, stb. Délben apa hazajön ebédelni (majdnem szemben dolgozik), ebéd után szépen mindkettő alszik 1-2 órát. Délután 3-kor indulok dolgozni, akkor vagy apa, vagy a mamák egyike jön vigyázni a gyerekekre. Este fél 8ig dolgozom, fürdésre hazaérek. Elolvasom az esti mesét. Aztán a férjemmel még beszélgetünk, esetleg belefér egy film. Ez az álom nap sajnos tényleg csak ritkán jön össze. A gyerekek nem gépek, vagyis sokszor van nyűg, kínlódás, nekem elfogy a türelmem... a házi munkával nem végzek, este hulla fáradtak vagyunk, és a férjemmel csak bedőlünk az ágyba. De ami biztos pont: szeretem a munkámat, szerencsére lehet részmunkaidőben csinálni, így heti 3 napot dolgozom, akkor is csak 4 órát.

Én azt nem értem miért kellett elmenned ebbe az irányba. Tiszta idegbeteg lettél (a nagybetűkből meg hatszáz felkiáltójelből látszik) attól hogy mások mit csinálnak, pedig akik ide írták a napjukat, feltehetőleg nem a siránkozók csoportja. Engem nem érdekel más hogy él, mit foglalkozzak más családokkal? Azt tudom, hogy nekem vissza KELL mennem dolgozni, mert nem tudunk megélni már lassacskán, de tudom itt a babysitteresekről van szó, csak épp nem értem hogy jönnek ide amikor nem is olyanok válaszoltak. Ne a gyk-n dühöngj, pláne ne a saját kérdésedben :)