Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Véleményetekre lennék kíváncsi...

Véleményetekre lennék kíváncsi! Óvodai sírás?

Figyelt kérdés

Kisfiam eddig 3 napot járt oviba. (most kezdte)

Először 2 napig simán ment, nem keresett, haza sem akart jönni. Aztán beteg lett itthon volt 1 hetet.

Ment 1 napot és visszaesett :(

Itthon volt 3 napot.

Ma vittem először, de már ottmaradni sem nagyon akart.

Nem sírt, de az óvónőnek kellett kézen fognia.

Valamit ott hagytam és vissza kellett mennem érte kb. 2 perc múlva.

A fiam nem vett észre de láttam, hogy egyedül áll a csoportszoba közepén és sír :(

Óvónő nem volt a közelében, hogy megvigasztalja :(


Tudtam, hogy ha meglát még rosszabb lesz neki, de leszakadt a szívem :(

Hazáig bőgtem :(


Ha ilyen "friss" ovis a gyerek akkor az óvónő miért nem próbálja megvigasztalni, segíteni neki beilleszkedni????


Persze nem várom el, hogy körbeajnározzák, meg nyilván van több gyerek akiket fogadni kell...értem én ezt, csak olyan rossz volt látni.


Egyébként vegyes csoportba jár, tehát a a többiek összeszokott csapat már, pár ilyen "kezdő" gyerek van.

A fiam 4 éves múlt, tehát már nem olyan picike.

Játszótéren mindig kezdeményez játékot a többiekkel, barátkozó. Talán túlságosan is közvetlen.


Szerintetek csak túlreagálom és nem olyan vészes a helyzet?


2011. szept. 22. 11:37
1 2 3
 1/26 anonim ***** válasza:
Teljen mértékben megértelek! Én bizony szóltam volna az óvónőnek!
2011. szept. 22. 11:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/26 anonim ***** válasza:
100%

A szülők zöme beleesik abba a hibába, hogy ha az elején szeret a gyerek oviba járni nem sír, örömmel megy, akkor hajlamosak kijelenteni, hogy nálunk nem volt probléma. Pedig a gyerekek gyakran képesek ebből a szempontból meglepetésekre. Az egyik nap nagyon sír, a másik nap meg már hajnalban kukorékol, hogy mikor indulunk már.


Nyilván egyik törés a betegségből történő visszaszokás. A másik a rendszertelen oviba járás. A harmadik meg az előző napi élmények. Ja és, hogy éppen nyűgösen kelt-e. Szóval visszaesés gyakran tapasztalható.


Az óvó nénik meg valóban nem tudnak minden gyerekre egyszerre odafigyelni. Lehet, hogy ő észre se vette a dolgot. Lehet, hogy a következő pillanatban már nevetett.


Ettől függetlenül megértem, hogy a lelkednek nagyon nehéz. A fentiekkel ellentétben én a mindennap sírós gyerekekhez tartoztam. Egyszer vitt el apu oviba. Olyan keserves sírást vágtam le, öleltem a nyakát és iszonyat meghatóan könyörögtem neki, hogy ha szeret, akkor nem hagy itt. Ő is sírva ment az nap dolgozni. Este pedig közölte anyuval, hogy soha többet nem visz el ő oviba, mert neki ezt nem bírja a lelke. Mondta neki anyu, hogy hát neki se könnyű, ettől függetlenül valóban nem vitt többet.

2011. szept. 22. 11:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/26 anonim ***** válasza:
Azért az óvónéni helyében én megvigasztaltam volna egy síró gyereket! Kitartást mindkettőtöknek. Eltelik egy kis idő amíg megszokja az ovit. Az én fiamnak is mindig pirosak voltak a szemei a sírástól az első időkben. Azután megszokta. Barátokat szerezett, és jól érezte magát.
2011. szept. 22. 11:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/26 anonim ***** válasza:
60%
Hát ezért jár az én fiam magán óvodába, és fog a kicsi is majd ha ilyen idős lesz. Ő is sírt egy-két napot, de az óvónők azonnal a pártfogásukba vették, és utána már nem volt gond. A magán iskolát is meg fontolom ha oda kerül a sor. Sajnos sokszor egy csoportba beraknak 30 gyereket, és velük van egy óvónő. Ez abszurdum. A magán nem így néz ki. Ha megteheted, írasd olyanba. Én a legszívesebben be sem adtam volna őket óvodába, de a közösség fontos egy gyerek számára, itthon már kezdte magát sokszor unni, ami természetes, hiszen gyerekek között azért más játszani. Egy apa.
2011. szept. 22. 11:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/26 anonim ***** válasza:
Én minden rohadt nap sírtam az oviban, annyira utáltam, és általában senkit se érdekelt. Általában reggeli után megnyugodtam, meg utána már elvoltam. De nem szívesen emlékszem vissza, némelyik dadus néni igen szemét volt. De azért csak nem lett belőlem lelki nyomorék :).
2011. szept. 22. 11:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/26 A kérdező kommentje:

Igen, nekem is megfordult a fejemben, de attól félek, hogy ha már az ovis "karrierünk" elején kötözködök, szólni merek az óvónőnek akkor a gyerekem látja/láthatja kárát és megkülönböztetik :(

Nagyon nem szeretném ha furkálódó anyukának tartanának, nem is vagyok olyan, de ezt nagyon rossz volt látni.

Lehet, hogy 2mp-el előbb hagyta ott, vagy csak ellépett papírzsepiért, hogy megtörölje az orrát...nem tudom.

Magamat is ezekkel nyugtatom.....

Azóta ezen kattogok. :(

2011. szept. 22. 11:53
 7/26 anonim ***** válasza:

11:51 vagyok a másik napi sírós!


Hát igen. Anya ott hagyott az oviban, az óvó néni meg a dadus addig nyugtatott, amíg anyu látta, majd néhány kedves szó kíséretében azokat a gyerekeket kezdte istápolni, akinek épp ott voltak a szülei.

2011. szept. 22. 11:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/26 anonim ***** válasza:
83%

Egy apa: örülj, neki, hogy ennyire tele vagytok.


Nem ez az általános. Én ha megtehetném, akkor se fizetnék százezreket azért, hogy majd kinyalják a gyerekem seggét. A kicsiknek is meg kell tanulni feltalálni magukat, és megtalálni a helyüket. Idősebb korban jobban fáj a pofára esés, és nem lesz ott mindig apuci, hogy törődést vásároljon. Ezt hívják életre nevelésnek, és nem egyenlő azzal, hogy nem foglalkozunk a gyerekkel meg a kis lelkével, csak nem ajnározzuk agyon.

2011. szept. 22. 11:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/26 anonim ***** válasza:

Jajj ezzel a válasszal most nem segítettem a lelkednek :(


A kommented a válaszom megírása közben írtad. Sajnálom :(

2011. szept. 22. 11:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/26 A kérdező kommentje:

Köszönöm a sok választ!


Remélem idővel kicsit jobb lesz a helyzet!

Nemsokára megyek érte (ebéd után elhozom.

Biztos a betegség is megviselte,meg, hogy pont a beilleszkedés elején maradt ki rögtön...


A magánovi megfordult a fejemben nekem is ma, nem is egyszer!

2011. szept. 22. 11:57
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!