Alkoholista a ferjem, nem tudom, mit tegyek? Bovebben lent

Egy alkoholista apa mellet nőttem fel. Nem volt leányálom. A hétvége gondolatától is görcsbe rándult a gyomrom, mert akkor egész nap ment a kiabálás, mivel szinte kötelező volt apámnak berúgni reggel 8-ra. Sajnos nem nagyon volt hová vinnie anyunak minket, tehát így éltük a mindennapjainkat. Persze mikor nem ivott kenyérre lehetett kenni apámat. Na mindegy is! Érdemi dolgot nem tudok neked tanácsolni, mert miért is szólnék bele az életedbe, de azt leírom, hogy ha az én párom elkezdene inni, biztos nem maradnék mellette egy perccel sem többet, mert nem akarom a gyermekemnek is azt az életet, amit én éltem át kicsi koromban.

Sok erőt kívánok neked!

Nem látok bele az életetekbe, csak ötletelek...

Sehogy nincs lehetőségetek érdemben beszélni egymással? Valami közös, gyerekmentes programot beiktatni?

Mióta tart ez, tényleg kimondható már, hogy alkoholista? (Lehet, hogy pont a megromlott párkapcsolatotok miatt iszik otthon?)

Ha már nem tudtok kommunikálni, vagyis végképp elmérgesedett a helyzet, akkor muszáj lépned - vagy külső segítséget kérni (te vagy a férjed ismerősei? vagy valamilyen családsegítő szervezet?) vagy egyedül a gyerekkel hazaköltözni anyukádhoz (később albérletbe) és saját lábra állni. Ha válásra kerül sor, gondolom, kapnál gyerektartást és mielőtt még lépsz, már tán érdemes elkezdened munkát és bölcsit/ovit keresni.

Szerintem ne is foglalkozz az első válaszolókkal...valószínűleg nincs még család-gyerek...így azt sem tudják mi mivel jár!!!

Én is alkoholista Apa mellett nőttem fel :(

Ha én lennék olyan helyzetben mint most te, akármennyire is nehéz mindenképpen eljönnék. Nem jó az egyszobás lakás sem, de a gyereknek ideglenesen (fél év- 1 évig) még ez is sokkal jobb mint állandó veszekedést ivást látni....

Itthon biztos segítenének a rokonok gyerek felügyelettel, hogy el tudjál menni dolgozni. Sokan nevelik egyedül a gyerekeiket és még is sikerül nekik, biztosan neked is menne!!!!

Én kívánom, hogy sikerüljön helyrehozni az életeteket!!!

Ha úgy érzed képes lenne megváltozni abbahagyni az ivást...első lépésként mindenképpen ezt kellene megpróbálni...bár nálunk ez sosem vált be Apunál :( :(

Nekem ebből az derül ki, hogy a férjed józanul is egy szemét dög.

Én a helyedben megpróbálnám ott, ahol vagytok kézbe venni az életemet. Tanulj, keress munkát, és tartsd fenn magad meg a gyereket. Sehol nincs kolbászból a kerítés sajnos.

Szia!

Sajnos tanácsot nem tudok adni, mert én is ebben a cipőben járok :(

Mondjuk a párom nem felest iszik, hanem "csak" sörözik. Ha nem figyelek oda, akkor hétköznap, meló után 2-3-4 üveg sör is lecsúszna neki. 1-2 még nem látszik rajta és az nem is zavarna, ha nem lenne mindennapos, de így bizony rohadtul idegesít, amit el is mondok neki mindig.

Sajnos az ő apja is alkesz volt mindig is, jelenleg nyugdíjas az öreg és egész nap iszik...

Nem értem miért nem elrettentő ez a példa a párom számára! És érdekes módon a bátyja is iszik...

Na szóval, jelenleg ott tartunk, hogy az állandó szájtépésem következtében kevesebbet iszik ugyan, de ugyanúgy minden nap. Az a baj, hogy nem érti meg, hogy ez már bizony alkoholizmus még akkor is, ha nincs semmi baja a piától. De ha meg meg sem érzi, akkor meg minek issza???? Számomra érthetetlen.

Nem vagyok álszent vagy antialkoholista, én is szoktam olykor inni, na de ezt kizárólag alkalmakkor és társaságban teszem, tehát kb. 2 havonta 1x.

Szóval egyszerűen nem értem, miért kell a mindennapos zsibbadás???? Ilyen sz.r az élet vagy mi?

Mondjuk azt, hogy csúnyán beszél veled és sokat veszekedtek, nagyobb problémának tartom, bár gondolom egymásból következnek a dolgok...

A helyedben önállósodnék, legalább egy kicsit. Gondolom minden szempontból tőle függsz, így talán úgy érzi, hogy több mindent megengedhet magának veled szemben.