Kikészültem a 2 gyerekemtől, más is van így néha?

Ne a gyerekeket büntesd, ők nem kérték, hogy ilyen pici korkülönbséggel szüljél...

Elsők ők, utána jön a fahordás, ház körüli munka stb. Sétáljatok, játssz velük.

igaz nekem csak egy 10hónapos fiam van de kb egy hete ő is kicsit nehezebb eset. amúgy semmi baj nincs vele. de pár napja éjjel is alig alszunk, emiatt (is) nappal nyűgösebb, én is ugye fáradtabb. sokszor én is tudnék sírni, és kicsit ingerült is vagyok, de remélem hamar elmúlik.

neked (és magamnak is) azt tanácsolom mozduljatok ki 4esben. kocsitok csak van, menjetek be a városba, szülőkhöz egy két napra. nekem az utóbbi sem olyan nyugis, mivel ugyan úgy én látom el a fiúnkat, meg kelek hozzá..stb de még is más a környezet. és sok sikert kívánok.

Nem csodálom, hogy kikészültél, nálunk is kicsi a korkülönbség a gyerekek között, amikor a kisebbik is elkezd jönni-menni, akkor van a mélypont.

A baj az, hogy ez egy ördögi kör, minél feszültebb vagy, annál jobban átveszi a gyerek is, bújna hozzád a biztonságérzetért, te meg ettől még jobban kiakadsz, és így tovább, és így tovább...Próbálj meg segítséget keresni, aki átveszi a ház körüli teendők egy részét, akár valaki fittebb öregasszonyt a környékről, ha nincs nagyszülő vagy tesó, aki be tud ugrani. Ha a férjed ki tudna venni pár nap szabadságot, és egy kicsit többet kimozdulhatnál otthonról, még jobb lenne, feltöltődsz, utána több türelmed lesz a gyerekekhez. Fontos, hogy tényleg lenyugodhass, és ezt a gyerek érezze, különösen a kisfiú, olyat is csinálhatsz, hogy kettesben mentek játszótérre, fagyizni, boltba, és odafigyelsz rá, hogy érezze a szeretetedet, a biztonságot.

Ilyenkor jól jön, ha van valaki kisgyerekes anyuka a közelben, akivel csinálhattok akár közös programokat, vagy be tudtok segíteni egymásnak.

Amikor én kiborultam, tudtam, h a régóta tartó monoton bezártságtól van. A MagneB6 valahogy nem elég, most a Valeriana Relax az, ami kisimítja az agyam, és csodálatos módon konfliktuskerülő hullámhosszra váltok.

Sokat segítene a futás is a felszabaduló endorfin miatt, de tudom, (én is kertes házas vagyok), ez azért már túl sok megterhelés lenne, mikor amúgy is fáradt vagy. (Mégis, mikor eljutok 15 percre futni, mint ha a lánykorom, a szabadság, a befelé figyelés, az igazi ÉN futna ott. Ez az idő CSAK AZ ENYÉM, ezért szeretem.)

A következő dolog, ami segíteni szokott, az a napi reikizés, a meditáció. Köszönetet mondok a Jóistennek, hogy szerető családom van, hogy egészséges vagyok,hogy szorgalmas munkával biztonságot teremthetek a gyermekeinknek. És hogy emiatt boldog vagyok. Reggel v a nap folyamán végiggondolom, mit akarok csinálni. Csak ami belefér. Hogy ne ezen feszkózzak egész nap. Beismerem, ha az a valami már nem fér bele, de tudom, aznapra én mindent megtettem, ami az erőmből telt. Ezzel elengedem a tornyosuló tennivaló-érzést, mert belefeszülnék különben.

Végül, ha már minden kötél szakad, emlékeztetem magam arra a hozzászólóra, aki elmondta, h egy balesetben elvesztette a férjét és a kisfiát, és bárcsak ott rendetlenkedne mellette a kisfia... Hát, ekkor befogom a szám, megölelem a kicsikéimet és teszem a dolgom szeretettel.

Igaza van 7-esnek, a mozgás jót tesz, a mindennapok gondjaiban pedig néha elfelejtjük, hogy mennyi mindennek örülhetünk.

A ház körüli melót érdemes átgondolni, mi az, ami életbevágó, a többi meg ráér, vagy meglesz, vagy nem, a gyerekkel törődés az első. Ezen ne idegesítsd magad, csak annyit vállalj be, ami még nem megy az együttlét rovására.

Teljesen megértelek. Mindenki kiborul néha, az is, akinek nagy a korkülönbség a gyerekei között! :)

Nálunk ráadásul 5 hete felváltva betegeskedtek, a nagy elkapta a bárányhimlőt, még karanténban van, de már rég nem lázas, visszajött az étvágya, az energiája, de mégsem mehetünk sehová. Így persze a kicsi sem mehet sehová.

Már unják az autózást, a kockázást, az összes benti játékot, ráadásul, a nagy még a homokba sem mehetett bele.

Kis híján mind begolyózunk...

Én mindig szánok magamra időt. Ha nem is alszik a nagy, de a csendespihenő kötelező, amikor a kicsi is alszik. Sosem a házimunkával kezdek, sose! Ilyenkor leülök, iszom egy tejeskávét/teát, megnézem a hírportálokat, átbújom a reklámújságokat, mindegy mit, csak egy kicsit ne gyerekezz és ne a házimunkával foglalkozz!

Adj munkát a nagyobb srácnak, menjen törölgetni, zoknit válogatni, próbáld ki, hogy valami "felnőttes" dologgal bízod meg. 2 évesen is ügyes lesz.

Öltöztesd fel őket és menjetek.... játszótér, erdőszéle, patakpart, kisbolt, tök mindegy, csak mozduljatok ki.

Kicsit hagyd a házat, magától úgyse tűnik el a munka, más se csinálja meg, tehát nyugodtan lehet hanyagolni.