Nevelési tanácsadó beszédfejlődés miatt és viselkedés miatt?

szerintem felejtsd el a nevelési tanácsadót. eleve oda 3 éves kortól lehet menni és nem ez a szakterületük, nektek pszichiáter kell, ott pszichológusok dolgoznak.

kora fejlesztőbe menjél vele, ha idegrendszeri probléma lenne vagy autizmus, ott tudják felmérni és ha erről lenne szó akkor a fejlesztést is ők írják ki, nevtan logopédiát tud csak, de ők ovisokkal foglalkoznak és logopédiát is inkább 5 éves kor felett írják ki.

szóval korai esetleg alapítvány ha az van a közeletekben.

nálunk megkésett beszédfejlődése van, 2,5 éves korától kapja a fejlesztéseket, nevtan 5 évesen vette át...

mióta ilyen?

történt változás az életében? pl bölcsis lett?

annyit én biztosra tudok, hogy a védőnők gyakran látnak tévesen és az orvos szava a szent, nem a védőnőé..

Hallgass a védőnőre, ha megnézeted szakemberrel, az nem árthat, de segíthet, ha valamilyen téren fejleszteni kell a gyereket. Én tapasztalatból beszélek, csak azért írom.

Kisfiamnak szintén beszéd- és viselkedési problémái voltak, de az én védőnőm mindig azt mondta, hogy a fiúk később beszélnek. Most vidd el, ne akkor mikor ovis lesz.

Olyan nehéz időpontot kicsikarni a nevtanban, legalábbis nálunk fél évet kell várni, hogy mire kaptok időpontot és kivizsgálják a fiad, már bőven ovis lesz. Anno én is novemberben kértem időpontot és áprilisra kaptam. Mire meglett a szakvélemény a fiam már 4 éves volt. A fejlesztés is döcögősen indult, mert szakember hiány van. Lényeg, hogy a fiam a beszéde miatt volt indulatos, mert nem tudta magát megértetni másokkal, illetve hallásprobléma is volt, de az megoldódott az orrmandula kivételével. Viheted korai fejlesztőbe is! Nálunk a nev. tanácsadó fogad 3 év alatti gyerekeket is! Szerintem érdemes utána járni, nálatok hogy van.

első vagyok. jól le lettem pontozva, pedig szerintem a kérdésre válaszoltam :)

én is a tapasztalatomat írtam le egyébként, mint az előző válaszoló. mi 2 évesen lettünk továbbküldve, a koraiba mentünk, 2év 3 hónaposan már megvolt a szakvélemény (tehát minden vizsgálatot lezongoráztaunk rajtuk keresztül 3 hónap alatt). rá pár hétre már beszédbeindítóra és tsmt-re jártunk.

3. szülinapja előtt pár héttel kértem a nevtanba vizsgálatot, 4 évesen!!! kezdett el foglalkozni vele az ovi logopédus (ugye ő nevtanon keresztül kapja meg a gyerkőcöt).

és tényleg azt gondolom, hogy idegrendszeri problémában nem a nevtan az illetékes. nálunk is felmerült, de náluk nincs olyan szakember aki ilyet tudna vizsgálni. és persze nem azt írtam, hogy ez a baj a gyerekednél, de ha már egyszer felmerült, akkor nyilván jó lenne ezeket kizárni.

Szia! Leírom a tapasztalataimat, de természetesen lehet, hogy nálad szó sincs semmi ilyesmiről – de mégis hátha használ.

Első körben vizsgáltasd meg a hallását (illetve a fülét-orrát, manduláját) és a szemét. Írtad, hogy a nevtanban csinálni fognak hallásvizsgálatot, az remek, de ha esetleg azt hozzák ki, hogy „beszédészlelési/-értési” zavara van, akkor érdemes egy fül-orr-gégészhez elvinni, elmondani neki, hogy mi a helyzet, és tüzetesen megvizsgáltatni. Azért mondom ezt, mert nálunk sajnos igen későn derült ki, hogy a gyereknek óriási az orrmandulája, és emiatt nem hall teljesen jól. Pedig igen sokszor voltunk fülésznél, de sajnos mára rájöttem, hogy az orvosok – tisztelet a kivételnek – mindig csak az adott problémát nézik, nem globálisan a gyereket, és ma az a trend, hogy nem szeretik kivenni a mandulát, ha nem gyulladt. Az, hogy nem hall tőle rendesen a gyerek, fel sem merült bennük nálunk… Az a vicc, hogy ez a kissé csökkent hallás pont olyan tünetekkel jár, amire azt szokták mondani, hogy „neveletlen” a gyerek, nem hallja meg sokszor, amit mondasz neki, pláne, ha nem otthon, csöndesebb környezetben vagyunk, hanem olyan helyen, ahol van egy alapzaj. Ismerek olyan gyereket, aki alig tudott beszélni, míg ki nem vették a manduláját (és ott is az egyik orvos ellenezte, az anyukája végül keresett olyan dokit, aki kivette), onnantól kezdve viszont pár év alatt tökéletesen megtanult beszélni.

Ma már tudom, hogy szemészeti probléma is lehet olyan, hogy nem veszi észre az ember, és az „egyszeri” szemész sem egy látásvizsgálatnál, mert pl. létezik olyan, hogy rejtett kancsalság, amit csak egy speciális vizsgálattal tudnak kideríteni. Ez sem tragikus állapot, viszont ha nem veszik észre, a kelleténél nagyobb agyi erőfeszítést okoz a gyereknek a fókuszálás, ettől pedig kifárad, és ideges lesz.

Sajnos az a helyzet, hogy egy anyának kicsit orvosnak is kell lennie, rámenősnek pedig mindenképpen.

az én fiamnak ugyan nem volt külön nyelve mint nálatok, de beszédritmuszavara igen (a szókinccsel sem volt gond, a nyelvtannal viszont igen). Plusz irtózatos hangerőn beszélt alapjáraton és hajnal öttől este kilencig 200%-on pörgött.

Én is vittem ide-oda, első körben a hallását és a látását vizsgáltattam. Minden okés volt, de nem nyughattam, keresgéltem többfelé. A túlmozgásosságot és a figyelemzavart viszonylag korán borítékolták (3 évesen), de utána is többször voltunk többfelé is. 5 évesen mindhárom diszfunkciót diagnosztizálzák, beszédértés-észlelési zavart, plusz súlyos figyelemzavart és túlmozgássosságot. Megjártuk a gyerekneurológiától kezdve Canossát is... aztán az 5 éves státuszon a védőnő kiszűrte, hogy hoppá, a nullhangokat is hallja a gyerek! Elvittük kiterjesztett hallásvizsgálatra és kiderült ,hogy a teljes negatív hangtartományban túlhallása van. Pl a vonatot kilométerekről, a falban a vezetékben az áramot... a beszédészlelés is azért probléma ,mert vannak un túlcsengő hangok, hosszabban fut le a hang, amit mi már nem hallunk, ezért mi érzékeljük a töredéknyi szüneteket a hangok között, a túlhallásosok nem. És még számos dolog... Gyakorlatilag állandóan túl volt terhelve az idegrendszere, az emberi agyat nem ilyen mennyiségű információ folyamatos észlelésére, feldolgozására és rendszerezésére találták ki. Azért volt hangos, mert túl kellett beszélnie a kakofóniát amit csak ő hallott. A viselkedésproblémák is ebből eredtek és gyakorlatilag minden létező problémája is. Ha korábban tudomást szerzünk erről, sok mindent másképp csinálhattam volna vele :(

Holott többször voltunk hallásvizsgálaton, de ugye a normál tartományt mérik kizárólagosan

Már le volt pontozva az első, mire megnyitottam a kérdést, tehát én ezek után nyomtam rá, hogy NEM hasznos a válasza!

Kifejtem, miért.

Több okból is káros hatása lehet az aggódó szülők számára, amit írtál, első hozzászóló.

A valós helyzet lényege:

DACKORSZAKBAN van a kedves kérdező gyermeke, amit muszáj megélnie aa picúrnak.

Nem feltétlen korlátozódnak a dac korszak megnyilvánulásai minden helyszínre.

Az első hozzászólás komoly problematikái:

HIBÁS válasz:

"nektek pszichiáter kell"

A REALITÁS:

Először is: bár a szervi problémát valóban első körben javasolt kizárni, ha probléma merül fel, azonban a kedves kérdező leírása alapján semmi féle problémát nem látok.

Mind a kérdező által említett viselkedés: életkori sajátosság, mind pedig a beszédfejlődés szintje is.

A kisgyermekek egymáshoz képest különféle SORRENDBEN fejlődnek, részképességenként.

Csak akkor van baj, ha adott határideig nem jelenne meg az adott képesség.

Beszédfejlődés esetén 3 éves korra kell legalább egyszerű, tőmondatokban beszélnie a gyemeknek, legalább száz szavas szókinccsel.

(A kiejtésnek nincs még ekkor se nagyjelentősége egyébként.)

Teljesen mindegy, hogy az utolsó pillanatokban, pl 36 hósan kezd ilyen szinten (vagy eleve) beszélni a gyermek, ha hetek alatt feljön e szintre!

(Ez egészséges folyamat, kinél időben elnyújtva zajlik adott képesség érése, kinél hirtelen jelenik meg.)

HIBÁS válasz:

"nálunk megkésett beszédfejlődése van, 2,5 éves korától kapja a fejlesztéseket"

A REALITÁS:

Elég szomorú. A gyereket nem kell feleslegesen macerálni, ha egyszer semmiféle betegségre utaló jel nincs! Persze növeli a statisztikát, ha "fejlesztik". (Arra jön az anyagi bevételük.)

Ha épp csak gügyög a 2.5 éves, akkor is hónapok alatt feljön az elvárt, három éves kori szintre a beszédfejlődése, amennyiben egészséges a fejlődése.

Az, h egészséges-e a beszédfejlődés, áltaában

nem tudjuk meg a kb 36. hónapig!

(Két és fél évesen csak a néma, nem is gügyögő gyermekek esetén merülhet fel gyanú.)

Addig kéretik a "szakemberektől" NEM macerálni a kisgyermekeket!

Viselkedés:

emíltettem, dackorzsakban van, természetes életkori sajátosság, fontos megélnie! Tanítsd arra szelíden, szeretettel, de határozottan, hogyan legyen képes a gyermek megélnie a saját dühét. Csak a szélsőséges vágyát, cselekedetét korlátozd, más esetek jó részében egedékeny lehetsz.

TOVÁBBIAK:

"nevtan logopédiát tud csak"

Tévedés. A kisgyermeki játék alapján is diagnosztizálnak.

Konklúzió:

Nem kell feltétlen hinni a védőnőnek, orvosnak. Hiába van presztizsük. Ők vakon követik az orvosi egyetem számos tévedését. Ami nagyobb részt hazug, manipulált. (Mint általában a világon évezredek óta az oktatási rendszer.)

Józan paraszti logika és gyakorlat is kell, és a belátás készsége.

Az elméleti szakkönyvek jü irányadók, de legyen képes egy szakember önállóan, fügetlenül is gondolkodni. Hosszú távpn meghozza gyümölcsét, a gyermek fejlődésében.

A KULCS: ISMERD MEG gyermeked és önamgad. Ehez már elég jó alap a megfelelő szakkönyv. De önamgában NEM elég az elmélt. Sőt, elgyél kritikus, vizsgáld felül. VAn ,ami reális elmélet és van, ami irreális.

De te döntesz, kérdező. Ez is egyfajta tapsztalat és hozzáállás, amiről írtam. Szerencsére egyre több szakember ébred fel tudatilag, a gyermekek érdekében.