Mit tudok tenni szülőként, hogy elsős kisfiam ne váljon az osztálytársai boxzsákjává?

A küzdősport jó megoldás, és még valami: szólj az osztályfőnöknek! De ami fontos: mondd meg neki, hogy diszkréten intézze ezt a dolgot, mondok 1 példát: olyan osztályba jártam, ahol elég sok agresszív gyerek volt. A szülő szólt az osztályfőnöknek, mire az osztályfőnökit azzal kezdte, hogy x-y anyukája szólt, hogy veritek (pl.) Lajoskát, fejezzétek be, blabla. Namost enek az lett az eredménye, hogy mégtöbbet kapott szegény gyerek, és meg is fenyegették, hogy el ne merje mondani. A gyerek persze nagy nehezen elmondta otthon, mire anyuka bement, és az egész osztályt megkérte, hogy ne bántsák. Onnantól kezdve nem is bántották...fizikailag. Rengetegszer megalázták, csúnya tréfákat űztek vele, csúfolták.

Szóval nekem 2 tanácsom lenne:

1. Váltsatok sulit, amíg nem késő, az agresszív gyerekek nem fognak megváltozni.

2. Én magamról tudom, hogy használt, hogy engem is csúfoltak, genyóztak velem az osztálytársaim (lány vagyok, nem volt verés, lányokat nem nagyon vertek, csak felsős korunkban, akkor meg visszaütöttünk:D), és pedig azért, mert megkeményedtem, megtanultam magam megvédeni, mert elég nyámnyila kis hülye voltam:D Persze ez lányok között más, nem használtak(használtuk egymást boxzsáknak, de a fiúk egymás közt...húú, rossz volt nézni. Szóval ha azt akarod, hogy lelkileg megerősödjön, és az életben is nagykorában bírja, ne roppanjon össze lelkileg attól, ha valaki "áttapos" rajta, felvértezze magát a gonoszkodó emberekkel szemben, én azt tanácsolnám, hogy ne irasd át, és igen, kezdjetek küzdősportot tanulni (az amúgy is hasznos lesz, mindig jól jöhet).

Bár igazából ez is összetett, hiszen te ismered a kicsit, ha érte valami trauma, vagy esetleg csonka családba van, nemrég váltatok, vagy meghalt valakije (nagymama, nagypapa), súlyos beteg volt, súlyos beteg van a családba, akkor inkább irasd át, de attól még a küzdősport mehet. Mondjuk nekem elég rossz gyerekkorom volt (nem ragoznám, de elég durva volt, nyugtatót is kaptam még kicsinek), de jót tett az osztályom, megerősödtem. És az volt a legfurább, hogy szívóztunk egymással, olyanok voltunk mint a hiperaktív kölyökkutyák, de a végén egészen jól összekovácsolódtunk, és ha bármi baj volt, valaki rosszat csinált, és meg akarták büntetni a tanárok, az egész osztály bűnösnek vallotta magát (pl. nem kellett így kifizetnie az egyik srácnak egy nagyon drága üvegablakot). Szóval fogalmam sincs:S Bár ha nagyon eldurvul/durvult a dolog, (naponta verik, nem is kicsit) akkor tényleg az lenne a legjobb, ha kivennéd abból a suliból.

19/L

a hatéves gyerekeket a tanítónéni miért nem teszi helyre?!

elsőként beszélnék a tanerővel.

Elsőként én is a tanító nénivel beszélnék.De igaza van az elsőnek,utána lehet,hogy fizikailag nem bántják,de lehet,hogy megalázzák.Ami sokkal jobban fáj a gyereknek.Nem írod,de nincs barátja?Tudod azt a gyereket aki "tartozik"valakihez,nem egyedül van kevésbé találják meg.

Mi hasonló cipőben járunk.2 okos fiú van az osztályban az egyik a fiam.A másik okos rávette 3 társát,hogy kezdjenek ki a fiammal,megütötték,szétdobálták a ruháit,mire a fiam kővel fejbe találta dobni az ötletgazdát.Mindanyian büntetést kaptak.Ez a héten volt.Volt egy kis példabeszéd,de legalább megvédte magát ennek örültünk az apjával.Nem a fizikai bántalmazás fájt neki,hanem az,hogy 4-en képesek voltak összefogni ellene!Egyébként távol áll tőle az agresszió,sosem kezdeményez,vagy sosem lehetne rávenni arra,hogy bántson valakit.

Borzasztóak a gyerekek,7 évesek,de látni rajtuk a rossz természetüket,és gonoszak.

Én a helyedben keresnék neki egy barátot,akivel sulin kívül is összejár,hasonló természetű.Tudod,hogy ne legyen egyedül.

Írasd be bunyózni, vagy dzsúdózni. Jobban is fogják tisztelni, és ügyesebb is lesz.

Nerm a méret számít, hanem az önbizalom! Az is megnő benne, egy edző tudna ebben segíteni. A tanító néni nem foghatja örökké a kezét, ráadásul ha észreveszik hogy kivételez vele, még jobban fogják utálni.

Miért nem boxol ő is? Gyors segélyként tanítsátok meg pár fogásra otthon hétvégén! Egy fiú nem építkezhet kizárólag az eszére kowbojnak is kell lennie valamennyire. És merésznek elsősorban!

Biztasd, hogy ne hagyja magát, illetve ő is kezdeményezzen. A fiúk csak játszani akarnak, kapcsolatot teremteni, ez olyan fiús játék.

Az apja tanítsa meg verekedni most! attól független mehet az edzésre!Ha nyer majd a versenyeken, meglesz a tisztelet iránta, ne félj!

Szerintem is az a kulcs, hogy legyenek barátai a gyereknek. Biztos van olyan osztálytársa, akivel azért jobban kijön, aki nem bántja, hívjátok meg esetleg az a gyereket kirándulni, vagy moziba, stb.

Alsós voltam, amikor új lány jött az osztályunkba, olyan kis szerencsétlenke típus, persze 3-4 nagyhangú fiú osztálytársam egyből rászállt, cikizték, kinevették. Aztán egyszer addig fajult, hogy ráborították a padot. Én meg annyira megsajnáltam szegény lányt, felpattantam, és rákiabáltam a fiúkra, jól kiosztottam őket. Látni kellett volna azt a megszeppent fejüket :) (Mondjuk engem előtte elfogadtak a fiúk, és ha nem is voltam a legnagyobb haverjuk, de azért kedveltek) Attól kezdve teljesen máshogy kezelték a lányt, nem bántották többé, sőt idővel teljesen megkedvelték. Nekem meg barátnőm lett :)

Elsőnek a pedagógus nálunk ez nem jött be, így maradt apa megkereste az illetékeseket és befenyített mert nálunk már nagyon durvult a dolog.

Akkor nem csak itt nálunk vannak az elsősök felügyelet nélkül egész szünetben?

Első vagyok:

Teljesen érthető, hogy így nem akar oda járni, sajnálom szegényt:(

Nincs más edzési lehetőség a közeletekben? Hol laktok? Apukája veletek él/jóban vannak? Esetleg ő is taníthatná verekedni. Vagy esetleg te:)