Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Tényleg rossz élete lenne a...

Tényleg rossz élete lenne a lányomnak? 19/N

Figyelt kérdés

2 éves a lányom. Középiskolás voltam, amikor megszületett. Sokan, hozzám közelálló személyek is megpróbáltak lebeszélni róla egy-egy gyengébb pillanatomban, mert azt mondták, hogy jobb lenne, ha majd később szülnék, lehet még egy csomó gyerekem, tanuljak, gondoljak bele milyen lenne az életünk stb. A barátom (talán vicces ez a szóhasználat, de leginkább annak tekintem mert pont olyan az életünk, mint a velünk egyidősöknek)már akkor is egyetemista volt, azt mondta támogat akárhogyan is döntök. Hát én úgy döntöttem megtartom. A szüleim szerencsére mellettem álltak az első pár sokk után.

Az első pár hónapot otthon voltam vele, mivel június elején született, könnyen megoldható volt és a tanárok is támogattak. Aztán szeptembertől kezdve vettünk fel egy bébiszittert, aki azóta is jár hozzánk. A kislányom már bölcsis mióta 2 lett. Én pedig egyetemre járok. A szüleim dolgoznak és a barátom szülei is. Amikor anya vagy apa itthon vannak, akkor mennek ő érte, vagy amikor tudok, akkor megyek én, de amúgy a bébiszitter hozza haza és addig vele van, amíg dolgunk van, vagy például akkor is vele van, ha beteg. A barátom hétvégén mindig itt van nálunk, általában elmegyünk az ő szüleihez is minden szombaton. De sokszor jön el este is hozzánk, amikor vagy együtt van velünk, vagy elmegyünk kettesben vagy éppen hármasban.

Sokan megszólnak azért, mert mi ugyanúgy eljárunk bulizni, fesztiválokra, moziba, vagy csak úgy együtt vagyunk.

De ebben most mi olyan rossz? A lányomnak mindene megvan. Nem mondom, hogy ez az ideális egy gyereknek. De szerintem a helyzethez képest igenis jó. Nem akartam magamat, az életemet feladni és 17 évesen főállású anya lenni. Tudom, hogy a szüleim nélkül ez nem menne. De szerencsémre csodálatos szülők és nem küldtek abortuszra. De az emberek miért ilyen rosszindulatúak?

A kislányom amúgy tündéri, a barátnőim rajonganak érte, már most annyira olyan, mint én! Annyira csajos, a bölcsiben el vannak ájulva tőle teljesen. De ott is hallottam az egyik anyukától, hogy megjegyzést tettek rám más anyák, hogy anyukám megy például a szülőire. Miért nem lehet megérteni, hogy az életünk így alakult? Vannak akik azt mondták a gyereknek tuti problémái lesznek és majd hordhatjuk pszichológus, mert sokat van/volt egy idegen nővel. Ez komolyan ok lenne erre a feltételezésre?



2017. márc. 27. 17:22
1 2 3 4 5 6 7 8 9
 81/87 anonim ***** válasza:
90%
Érdekesen gondolkozol.
2017. júl. 12. 09:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 82/87 anonim ***** válasza:
100%

Amikor valaki gyereket vállal, akkor bizony kicsit feladja az addigi életét, és ez a normális. A gyerekünkért mi vagyunk elsősorban felelősek.

Nem a te válladat kell azért megveregetni, mert megtartottad a babát, hanem a szüleidét.

Az meg hogy még te "adsz" tanácsot anyáknak, hogy mennyire engedjék megváltoztatni az életüket a gyerekeik által, na az a vicc kategória.

Mondogasd csak magadnak, hogy jól csinálod, attól még nem lesz igaz.

Onnantól kezdve, hogy a gyerekedet teljesen háttérbe tetted azért, hogy folytathasd az elotte élt életedet, onnantól nincs miről beszélni.

Nem akartam ezt leírni, de az utolsó kommented mellett nem tudtam szó nélkül elmenni.

A gyerekkor nagyon rövid, soha nem jön vissza. A gyereked is és te is kimaradtok egymás életéból, és azzal mentegeted magad, hogy még fiatal vagy. Az most itt lényegtelen. Megszülted a gyerekedet, felelős vagy érte. Ha viszont csak megszülted és részedról ennyi, az is okés , de akkor ne oszd az észt, és ne próbáld igazolni a viselkedésedet.

2017. júl. 12. 18:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 83/87 anonim ***** válasza:
100%
Attól, hogy van egy szuper anyád, még nem leszel te magad is szuper anya.
2017. júl. 12. 18:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 84/87 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem ha most nem foglalkozol a gyerekeddel csak mint egy testvér akkor hiába rendezed az életedet és fogsz jól keresni nem lesz olyan süma az átállás mint ahogy te az gondolod. Hiszen mivel nem nagyon vagy vele nem ismered a lányodat. Nemmtudsz olyan apró dolgokat amit csak azok tudnak amit az adott gyerekkel együtt van. Lányod esetében ez anyukád. Nem tudsz alapvető dolgokat. Ha beteg a gyereked mit kell csinálni, mert a sittered eü-s és rá bízod mert állításod szerint te nem tudnál neki segíteni. Nem jársz szülőivel és itt amiket leírtál nagyon kevesett foglalkozol vele. Megszültél egy gyereket de csak biolgiailag vagy anya a szó szószoros értelmében nem. Te egy tini vagy aki úgy csinál müntha mi sem történt vlna él a korábi életét azzal a tévhitbe, hogy ő mndent megtesz a gyermekéért. Áruld már el mi volt az? Hogy megtartottad? Igen ez az egy de onnantól kezdve nem. Azért arra kíváncsi oennék mi a fenébe változott meg gyökresen az életed amikor semmit nem teszel a lányodért. Ugyan mit teszel érte? Légyszi mondjál már egy dolgot ami miatt megváltoztál, mit teszel nap mint nap a gyermekedért. Szerintemte irdatlanul el vagy kényeztetve és mindg mndent megkaptál. A szülésen és a terhesség kivételével az összes problémádat mndig megoldják. Foggalmad sincs a felelőségről milyen az amikor valaki tőled függ. Te kérdező egy olyan gyerek vagy aki még nagyon messze van egy érett felnőttöl aki képes másért felelőséget vállalni. Nem az számít, hog jogilag nagykorú vagy, hanem az, hogy a cselekedeted viselkedésed milyen. Anyukád perfekt mer mindent megtesz érted is és az unokájáért is.
2017. júl. 12. 19:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 85/87 anonim ***** válasza:
100%
Még egy gondolat. A megartásaa gyereknek akkor felelős döntés ha én magam látom el a yereket és teszek a fizikai lelki fejlődéséért. Te csak azért tudsz ilyen nagy elégedetséggel írni, hogy nem hagyod, hogy teljesen átvegye az életed felett az irányítást mert ott van anyukád aki átvette azűkat a feladatokat amit neked kellene csinálni. Ha neked kellene egyedül mindent megcsinálni neked sem lenne ekkor nagy szád. Gyerek vagy nagyon az. Neked nem a lányoddal kellett vna felnőni, hanem már most felnöttként viselkedni mert elvben van egy gyereked van!!
2017. júl. 12. 19:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 86/87 anonim ***** válasza:
100%

"gyerekként nem hagytam, hogy teljesen átvegye az életem felett az irányítást (amit szerintem sok "felnőtt" anyának sem kellene hagyni), akkor csak tessék!"

Egy kisgyerekről beszélsz, aki legjobb esetben rád kell, hogy számítson, mert te vagy az anyja. Ha most nem alakult ki egy kötődés, már nem is fog. Ha te nem érzed azt, hogyha beteg, akkor nem mozdulsz az ágya mellől, ha nem érzed azt, hogy a kis életében ott legyél minél többet, akkor ez nem fog változni később sem.

2017. júl. 12. 19:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 87/87 anonim ***** válasza:
100%
Még mindig nem értem,minek írtad ki a kérdést.Mindenki szerint minden vagy,csak nem anya,ezzel egyébként én is egyetértek.De te meg vagy győződve az ellenkezőjéről.Akkor mi értelme volt?Azt hitted majd megveregetik a vállad,hogy milyen jól tetted,mikor megtartottad?Az anyaság nem ennyiből áll.Szülni bárki tud.De teljesen felesleges neked bármit is mondani.Ez elkényeztetett,felelőtlen kis luvnya vagy,akinek mázlija van a szüleivel.
2017. júl. 13. 10:42
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6 7 8 9

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!