Irreális elvárás az, hogy a vezető beosztásban lévő férjem többet maradjon otthon a beteg gyermekeinkkel?
A férjem iskolaigazgató, közvetlenül a 40 fős tantestület munkáját irányítja, közvetetten pedig több száz iskolás gyerekért felel.
Két ovis és bölcsis korú gyermekünk van. Ősszel kezdték az ovit, bölcsit, a fiam korábban nem volt bölcsis, én közel 4 évet voltam otthon Velük. Augusztusban visszatértem a munkahelyemre. Nagyon komoly munkám van, nem vezető beosztásban, de a fizetésem meghaladja a férjem fizetését, bár ez sosem téma közöttünk. Viszont az én fizum nélkül összeroppannánk anyagilag (egyébként nagyon jó egzisztenciánk van).
A gyerekek folyamatosan betegek, mivel két ilyen picurkánk van, általában felváltva betegek vagy mire az egyik meggyógyul, kezdi a másik.
A betegápolás rám marad, van két nagyi, segítenek is, csak anyukám még aktív, anyósom pedig messze van. Ha hirtelen esik le vmelyik gyerkő a lábáról, a lázas napokban mindig én maradok otthon (ez nekem is fontos, olyankor brutál elesettek), aztán a nagyik vállalnak 1-1 napot. A férjem nagyon ritkán marad otthon Velük. Nekem viszont szólt a főnököm, hogy ő mindent megért (tényleg nagyon megértő), de márciusban összesen 2 napot dolgoztam, és ez durva. szerintem is az. Kért a főnököm, hogy a következő 2-3 hétben próbáljak meg nem hiányozni. A férjem azt mondta, megoldjuk. Erre föl tegnap estére lebetegedett a fiam. Ezen a héten a férjem hétfőn szabin volt családi dolog miatt, így Ő kijelentette, nem tudja vállalni a mai napot. Anyukám dolgozik, anyósom jönne, csak időbe telik, míg ideér, úgyhogy maradtam én😢
Félek, hogy betelik a munkahelyemen a pohár.
Szerintetek mennyit várhatok el a férjemtől? Abba belement, hogy heti 1 napot otthon marad a beteg gyerekkel, de mindig elmondja, hogy vezető, nem tud többet távol maradni a munkájától. Ezzel meg kellene elégednem? Egyébként megértem Őt, mégis az az érzésem, hogy szerinte nekem és a nagyiknak kellene megoldanunk, én úgysem vagyok vezető. Csak én meg nem akarok túl sokat kérni a nagyszülőktől. Így is egy szavam sem lehet Rájuk, fantasztikus nagyszülők.
Mit gondoltok?
Sajnálom, hogy hossszú lett.
válasza:A 28-as vagyok. Alkalmi munkából élünk,de végülis kijövünk egyenlőre.Az én előző munkahelyem a tömegközlekedésben volt,amellett a párom egyáltalán nem tudott dolgozni,amíg pici volt a baba.A kicsi 1 éves korában mentem vissza. Baba előtt heti 5-6 nap reggeltől estig,baba után heti 4 nap hajnaltól éjszakáig. Nem is a beosztás,a vezetőség miatt hagytam ott. Picit akartam változtatni,nem lehetett.Most mindketten alkalmi munkákkal foglalkozunk,nehezen jövünk ki,de addig nem tudunk állandót vállalni mindketten,amíg ez az időszak tart.Vagy elmegy ő állandóan ingázással,akkor én nem tudok vagy fordítva... Ezt már kijártuk,így a környéken dolgozunk általában,mikor kinek van munkája.
Megkésett beszéd miatt és neurológiai problémák miatt kell a fejlesztés.
válasza:Megértelek kérdező,nem egyszerű ez.Nekem nagyon beteges volt a lányom,alig jártam dolgozni,majd felmondtam a munkahelyem,mert semmi értelme nem volt.5 éves koráig otthon voltam vele,mert egyszerűen annyira nem jutottunk,hogy elkezdjek munkát keresni.Esélytelen volt...3 heteket volt beteg,két nap közösség majd kezdtük előlről...
5 éves korára rendeződött az egészsége,azóta dolgozom.A párom sokkal többet keres,de tudja,hogy mekkora szerencse,hogy rá leltem erre a munkahelyre ahol most dolgozok.Nem fizetnek sokat,de szeretem,gyerekbarát a munkaidő és tolerálják a táppénzt (persze nem élek vissza vele) mi felezzük a betegeskedéseket,én táppénzre megyek,párom szabira,ha nem súlyos a helyzet akkor nagynéni,vagy mama,papa vesz ki szabit (dolgozik még mindenki) én egy idegen babysitterre a beteg gyerekem nem merném hagyni,bár neki olyan betegségei voltak,hogy nem egyszer a sürgősségin kötöttünk ki vele,úgyhogy ha nagyon beteg akkor csak én vagy apukája vigyázhat rá,lightos betegségeknél (kis köhögés,taknyolás) esetleg más...
Én most jutottam oda,hogy szeretnék neki kistestvért (párom már hamarabb,de egy állandóan beteg gyerek mellett megmondom őszintén nem akartam még jobban nehezíteni az életemet) de attól félek kezdjük elölről az egészet...
válasza:SOKKAL többet várhatsz el a férjedtől. Alapvetően az már egy nagy probléma, hogy ő nem várja el ezt önmagától (!) a saját gyerekei kapcsán.
Te több pénzt talicskázol haza, mint ő, mégsem vállal részt a saját gyerekei mellett, mert ... miért nem?
Ha szerinte neki nem feladata a saját gyereke (!) ellátása (!), akkor itt fundamentális problémák vannak.
A férjed pedig mélyen szégyellje magát.
válasza:Nagy valószínűséggel nem fog tetszeni, amit válaszolok. Tegnap óta gondolkozom, leírjam-e.
Volt 2 megállapodásotok: 1. fizetitek anyós, após házára felvett hitel törlesztését. 2. férjed lehetővé tesz, hogy kevesebbet hiányozz.
1. Még nem világos számomra: szükségük van egy házra apósodéknak? Nem elég nekik egy 2 szobás kisebb lakás? Tudnák-e ők fizetni a törlesztést? Szerintem apósodék kihasználnak benneteket és a férjed ehhez asszisztál. Amikor összeházasodtatok, ezt rendezniük kellett volna. Nem szép dolog ennyire megterhelni egy kisgyerekes családot. Ráadásul ha ők alkalmatlanok 2 gyerekre vigyázni, gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy a rájuk költendő pénzt megkeressétek. Sajnos csak nem túl jó megoldások vannak: anyósék átvállalják a törlesztést (ha lehet), te részmunkaidőben dolgozol, így lehetnek szabad napjaid, kevesebb hiányzással megoldva a betegeskedéseket. Ház eladva, kölcsön végtörlesztve (ha lehet), neked részmunkaidő.
2.Megértem a férjed is. A férfiakat a munkájuk élteti. Én hosszabb ideje vagyok itthon a gyerekekkel, mint te. Nálunk is az volt a megállapodás, hogy én maradok gyesen, bár én is szeretem a munkám. VISZONT az is igaz, hogy a férfiak gyakran a saját unkájukat, karrierjüket fontosabbnak tartják, mint a feleségükét. Sajnos nálatok is ez látszik, megjegyzem az én férjem is ilyen. Hiába a megállapodás ő nem akarja alább adni.
És itt is csak a nem túl optimális megoldásokat tudom javasolni: A) férjed lemond igazgatói posztjáról, kisebb felelősség, bátran maradhat táppénzen, ha betegek a kicsik. Igaz kevesebb lest a fizetése is, de te is dolgozhatsz teljes állásban. B) Férjed marad igazgató, de többet vállalja a beteg gyerekeket. A helyettese azért helyettes, hogy beugorjon ha kell.
Azért azt a párodnak is tudomásul kell vennie, hogy téged 2 nehéz helyzetbe ugrasztott bele: a kölcsönbe és a gyerekvállalásba. Nem hagyhatja rád mind a két probléma megoldását. Az hogy te tudtál a törlesztésről és elfogadtad, még nem jelenti azt, neked kell mindent feladnod érte. A gyerekeket szintén közösen vállaltátok.
Még valami. Ez a nehéz időszak még kb 3-4 év, utána könnyebb lesz, de ne rokkanj bele. Könnyen felemészti az embert.
Szerintem üljetek le együtt, és beszéljétek át újra. Remélem találtok egy viszonylag jó megoldást. Sok sikert.
Köszönöm az eddigi válaszaitokat.
Csak megosztanám Veletek a legfrissebbet, még most is paff vagyok.
Ezen a hétvégén végigsöpört rajtunk egy hányós-hasmenős vírus: a gyerekek és én tegnap felváltva rohantunk a vécére, a kislányom alól félóránként szedtem kis a fosos pelust. Mára jobban vagyunk, én tegnap este még hánytam, most már kutysbajom, a gyerekek közérzete már tökéletes, viszont a fiam még ma reggel, a lányom pedig ebéd után vízzszerűt fosott. A férjem is leesett a lábáról mára, délelőtt elvittük anyummal a gyerekeket játszózni, vásárolni, Ő itthon pihent. Mostanra már sokkal jobban van.
Viszont felmerült bennem, hogy holnap mindkét gyermeknek itthon kellene maradnia (legalább a holnapi napot), mert ma még ment a hasuk, ha holnap az oviban, bölcsiben összefossák magukat, azonnal hazaküldik Őket.
Mivel a főnököm ugye arra kért, hogy 2-3 hetet dolgozzam már hiányzás nélkül (eddig ugye rengeteget hiányoztam), a férjemet kértem, hogy maradjon itthon. Anyum nem tud, anyósom képtelen a két gyerekkel bírni.
A férjem teljesen kikelt, felsorolt legalább ötféle határidős munkát meg egy jövő heti ellenőrzést, hogy miért nem maradhat itthon. Amikor én mondtam, hogy most nekem dolgoznom kell, a száját húzva beleegyezett, de tudom,hogy ezen fog egész este meg holnap stresszelni.
A lelkiismeretem sem igazán nyugodt,hiszen nekem nincs határidős munkám, én ezen a héten behoztam a lemaradásomat, szval nekem nem dőlne össze a világ, ha nem mennék be. De a főnökömnek megígértem, hogy megpróbálom megoldani a következő 2-3 hetet. Szval nagyon szomorú vagyok.
válasza: válasza:Nagyon mellényúltál ezzel a férjjel. Úgy viselkedik, mintha nem is az ő gyerekéről lenne szó. Ha még 1 napot se akart otthon maradni, akkor elég görény szerintem.
Nem értem neked miért van lelkifurdalásod. Végre a sarkadra álltál a zsarnok férjeddel szemben.
válasza:sajnálom, hogy ilyen neház helyzetbe kerültél. Én azt gondlom, h 2 opció lehetséges.
1. a férjeden tudsz 180 fokos fordítani, h másképp álljon a dolgokhoz
2. otthagyod az állásodat, mert előbb utobb tényleg betelik a pohár. Ezt vagy megvárod és megrizikozod, h esetleg túlvészelitek, vagy saját magad döntessz úgy, hogy véget vetsz ennek az állapotnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!