Hogy mondjam meg a kolleganőmnek, hogy semmiképpen nem szeretném, ha egy ovis csoportba járnának a gyerekeink?

Agresszív gyerkőc anyukája! Ha ilyen a gyereked kezd el nevelni egy kicsit a közösségi életre. Ha látod, hogy bánt egy másik gyereket akkor te magad lépj közbe és vidd odébb, ültesd le egy padra és mond el neki, hogy nem ütünk meg senkit és most büntibe van, mert nem játszott szépen a másik gyerekkel. Te is menj távolabb tőle. Lehet, hogy az elején kb. egész végig a padon fog ücsörögni, de egy idő után bizony belátja, hogy így uncsi.

Persze vannak kisebb nagyobb bunyók a gyerekek között ez természete. Nálam is volt, hogy majdnem kitépte a gyerek a fülbevalót a lányom füléből és az anyukájával együtt (vagyis 2 felnőtt) alig bírtuk leszedni a gyereket, pedig csak 2 éves volt. Nem a kis vitáktól féltjük a gyerekeinket, hanem az ilyen nagyobb bajoktól.

Nyilván az a másik véglet amikor a gyerek már egy másik gyerek látványától az anyja mögé bújik. De mint írtad a tiéd ilyen a másiké olyan. De nem a kisebb összecsapások a gondok, hanem amikor már veszélyes vagy maradandó lehet a sérülés. Amúgy az sem kizárt, hogy azért félős ennyire a gyerek, mert már annyiszor bántotta a másik, hogy nincs bizalom.

Mindenki a saját gyerekét fogja védeni és tök jó dolog, ha nem félős és kiáll magáért, de nem mindegy, hogy ő kezdi vagy csak védekezik.

Kedves anyuka az agresszi kisgyerekkel!

Ne keverd ide az antiszoc gyerekeket, az nyilvan nem jo de most itt nem roluk van szo, ne terelj! Itt arrol van szo amikor a nyugalmas gyerek nem akar visszautni egy verekedos kisebbnek (mert nem szokott hozza), de attol meg faj neki.

Valamitol pedig a Te gyereked 2 eves korara egy agressziv gomboc lett! Es szerintem az a szegyen hogy annyira nem birnak mellette meglenni, hogy a nagyobbak is menekulnek elole. Vedd le a szemellenzot es tisztabban latod majd miert!

De csak addig vagy ilyen buszke a Te bator es onallo gyerekedre ameddig nem fog az ovono behivni heti szinten hogy leszel szives leallitani a gyerekedet mert bantja a tobbieket! Mert ahogy irod, Te ott vagy a sarkaban hogy megakadalyozd, hat az ovonok nem lesznek. Leszoktatni kellene es nem a sarkaban jarni.

Es bocs hogy ezt irom de ha meg mar sokszor elmondtad neki hogy ne harapjon meg csipjen masokat, megis csinalja akkor meg nem tul ertelmes! Es ez ezerszer rosszabb mint egy "nyamnyila" 4 eves.

Egyebkent meg a gyereked KETTO eves. Azok is piszok nagyokat tudnak harapni, es kepzeld, egy 4 eves kisfiunak is faj. Es gondolja mar bele (de latom nem akarsz), egy 4 eves kisfiu hogy allitsa le a te 2 eves lanyodat? Szep szavakkal? Hogyan, amikor neked az anyjanak sem megy hisz ott kell hogy jarj a sarkaban? Vagy rugja fel? Mert akkor meg neked allna feljebb.

Nalunk ezt bolcsiben komolyan vettek. Volt ott egy harapos gyerek, a nala nagyobbakat is lilara harapta. A gondozono elbeszelgetett anyukaval parszor hogy a gyerekevel kezdeni kene valamit otthon is mert o egyedul keves ahhoz, hogy leszoktassa, de 14 gyerek van, nem jarhat egesz nap a harapos sarkaban hogy megakadalyozza a fajdalom okozast.

Mindegy, en elhiszem hogy veded a gyereked mert sok anyuka inkabb azt valasztja hogy ahhh az ove a kis hatarozottka a tobbi meg a nyamnyila elkenyeztetett, mert ez egyszerubb megoldas mint kicsit magadba nezni es helyrehozni a hibat, de lesznek ebbol meg konfliktusaid ha a a gyereked nem valtozik. Es igen, jogos lesz amikor 4-5 gyerek harapasnyomokkal megy haza az ovibol/bolcsibol (mint nalunk, ahol a lilaskek foltok kozepen a voros fognyomok vigyorogtak a gyerekeken, a harapos gyerek anyja meg nem ertette ez miert problema. Bolcsode vezetoseg elmagyarazta neki.)

Szóval szerinted az a gyerek aki nem szívesen bonyolódik verekedésbe, fizikai konfrontációba a te vadállatoddal, az nyámnyila és anyámasszony katonája. Ám legyen.

De azért én kíváncsi lennék arra az értelmes fejedre amikor beíratod az oviba háromévesen, és egy hatéves visszakézből úgy arcon törli, hogy taknyon csúszik és a fal adja a másikat.

És egy kis plusz pszichológia kedves vadállat tartó.

Az a gyermek, akiért a szülei nem állnak ki és nem védelmezik kisebb korában, az felnőttként egy gátlásos, magát megvédeni nem tudó elnyomott személyiség lesz.

Az akiért az anyja-apja kiáll, egy lelkileg erős, biztonságérzetben felnőtt ember lesz, akit sem lelkileg, sem fizikailag sem lesz egyszerű eltaposni. A személyiség ugyanis kialakul, fejlődik, változik. Lehet, hogy most nyámnyila, anyámasszonykatonája négyévesek bújnak az anyjuk szoknyája mögé, de majd két-három év múlva ugyanezek a gyerekek lesöprik a gyerekedet mint a sz..t.